A francia kormány elfogadhatatlannak tartja az Európai Unió 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó költségvetetésének tervezetét - jelentette a Financial Times (FT). Ez igencsak megnehezítheti a büdzsét előkészítő brüsszeli vezetők dolgát a jövő hét végi uniós csúcsértekezlet előtt, a tervek szerint ugyanis ezen a tanácskozáson dönteni kell a hétéves költségvetésről. Jean-Marc Ayrault miniszterelnök mindenekelőtt az agrártámogatások csökkentése ellen emelt szót, ám majdnem ilyen erősen kifogásolta a fejletlenebb régiók felzárkóztatását szolgáló kohéziós alapok lefaragását. Annyit azért megjegyzett, hogy Párizs továbbra is konstruktív hozzáállással kíván részt venni a vitában.

Uniós diplomaták ugyanakkor úgy értékelik a helyzetet, hogy miközben Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke igyekezett megfelelni Nagy-Britannia és más országok elvárásainak - amelyek egyfajta költségvetési héjaként az uniós források szűkítését akarják -, szembe kerülhet Franciaországgal, amely szintén a nagy nettó befizetők közé tartozik. A mostanra kialakult javaslat biztosan elfogadhatatlan Franciaországnak - mondta egyikük az FT-nek.

El a kezeket az agrárpénzektől

A legnagyobb szálka Párizs szemében a Van Rompuy-féle kompromisszumban a közös agrárbüdzsé 25 milliárd eurós lefaragása az Európai Bizottság (EB) eredeti elképzeléséhez képest. Ebből az összegből 12 milliárd euró a mezőgazdasági termelők közvetlen támogatását csökkentené. A vágás súlyát viszonylagosan növeli az is, hogy az EB javaslata eleve a korábbinál szerényebb agrártámogatásokkal számolt.

Az EU soros elnöki tisztségét ellátó Ciprus múlt heti javaslata még valamelyest kedvezőbb volt francia szempontból - ám igen kedvezőtlen a felzárkózóban lévő kelet-közép-európai országok nézőpontjából -, ugyanis főként a kohéziós pénzeket kurtította volna meg.

Van Rompuy azonban ehhez képest átcsoportosított tízmilliárd eurót a "kössük össze Európát" jelszó alatt futó projektek, azaz a határokon átnyúló infrastruktúra építését szolgáló beruházások - vasút- és energiahálózat-fejlesztések stb. - támogatására. Ezzel a britek, a svédek és mások mellé állt, akik szerint a közös költségvetést a gazdasági növekedést serkentő modernizáció támogatására kell fordítani.

El a kezeket a kohéziós alapoktól

A kohéziós alapok csökkentése azért szálka a párizsi kormány szemében, mert Franciaország számos olyan régiója élvezi ezek támogatását, amelyek lakossága fontos szavazóbázisa Francois Hollande államfőnek. Ez jó hír a kelet-közép-európai országoknak, mert arra utal, hogy erős szövetségest találhatnak a felzárkózásukhoz nélkülözhetetlen pénzforrások túl erős lefaragásának megakadályozásához.

Franciaországnak kifogásai vannak a támogatások egy részének visszatérítésével szemben is, amelynek fő haszonélvezője Nagy-Britannia, teherviselői viszont a francia és olasz adófizetők. Párizs egészében ellenzi a visszatérítések rendszerét. Nem ezzel kellene reagálni az EU gyengülő népszerűségére, hanem azzal, hogy védeni kellene azt a két nagy közös támogatási formát - az agrár- és a kohéziós büdzsét -, amelyből az uniós polgárok közvetlenül remélhetnek pénzt - fejtegette nemrégiben a francai mezőgazdasági miniszter.

Herman Van Rompuy végső javaslata, amely a jövő heti csúcsértekezlet elé kerül, 80 milliárd euróval, 1,091 ezer milliárd euróra mérsékelné az EU hétéves költségvetését az EB eredeti javaslatához képest. Nagy-Britannia, Svédország, Németország és más nettó befizetők ezzel szemben 130-200 milliárddal vágnák meg az EB elképzelésében szereplő keretösszeget.