Negyedik napja emelkednek a nyersolaj jegyzésárak, a Brent típus hordónkénti ára kedd délelőtt 62 dollár fölé kúszott. Az olajpiaci jegyzésárak megindulását az váltotta ki, hogy az Egyesült Államok blokád alá vont két venezuelai olajszállító hajót. A venezuelai export a globális olajkínálatnak ugyanakkor csupán 1 százalékát teszi ki.

A most látott emelkedés csak minimális korrekciónak tekinthető, éves kitekintésben jórészt lefelé tartottak az árak,

2020 óta nem volt ilyen rossz évük az olajtermelőknek: a december 23-i állapot szerint a  nyersolaj 17 százalékkal olcsóbb, mint az év elején,

ennek oka a folyamatosan növekvő kínálat (az OPEC+ idén több alkalommal döntött a termelés fokozása mellett) és a közepes kereslet.

Tartós túlkínálat az olajpiacon

Az erősödő geopolitikai kockázatok – mint a mostani venezuelai – viszont készletfelhalmozást eredményezhetnek, elsősorban a nyersanyagokban szegény Kína részéről, a Bloomberg szerint ez a magyarázata az olajárak 4 napja tartó emelkedésének. A drágulás mértéke ugyanakkor visszafogott, hiszen hiába kerül blokád alá egy újabb tanker, az olajpiacra jellemző túlkínálat ezt a hatást bőven képes ellensúlyozni. 

Ráadásul, ha olyan hírek jelennek meg, amelyből az orosz-ukrán konfliktus rendezésére lehet következtetni, az olaj jegyzésárak azonnal esni kezdenek, hiszen egy megállapodás eredménye az is lehet, hogy az orosz nyersanyagok visszatérhetnek a teljes világpiacra. 

Az oilprice.com elemzése szerint a Trump-adminisztráció azt is megengedheti magának, hogy a teljes venezuelai kínálatot „kivegye” a piacról (kivéve persze a Chevron szállítmányait az USA-ba), hiszen a jelek szerint nem kell attól tartaniuk, hogy mindez az amerikai benzinárak megugrásához vezetne. 

Vastagon fog a finomítók ceruzája

Az olajpiacnál viszont sokkal érdekesebben alakulnak a feldolgozott termékárak Európában: a dízel üzemanyag tonnánkénti ára december 23-én csupán 618 dollár, egy hónapja viszont még 800 dollárt kellett adni ugyanennyi mennyiségért. Ez meglehetősen durva különbség (22 százalék), ahhoz képest, hogy egy hónappal ezelőtt a ma 62 dolláros Brent olajat csak minimálisan többért, hordónként 64-65 dolláron jegyezték.

Dízel-referenciaárak alakulása (dollár/tonna), ennyit fizetnek a magyar üzemanyag-importőrök is a behozatal, a tárolás, a finanszírozás...költségei nélkül.
A magyarázat az, hogy alacsony olajárak mellett a termelés profitja csökken, hiszen a költségek állandóak – az integrált olajvállalatok ilyenkor kevésebbet keresnek a kibányászott olaj eladásán, ezt próbálják ellensúlyozni: igyekeznek többet keresni a finomításon, így történt ez idén ősszel is. 

A finomítás annyira nyereséges volt egy hónapja, hogy amikor 65 dollár volt egy hordó olaj, akkor ugyanennyi dízel üzemanyagért például a magyar importőröknek közel 110 dollárnyit kellett fizetniük (és erre tevődtek rá a behozatal egyéb költségei). Mindez a magyar kutakon is megmutatkozott, a KSH adatai szerint a dízel üzemanyag heti átlagára 594 forint volt november közepén literenként, ez jött le a múlt hétre 573 forintra. 

Szóval hiába a nyomott olajár, ha szezonálisan magas árréssel üzemelnek az Európai finomítók. Amiből egyébként is kevés van Európában, novemberben pedig a régiónkban működő üzemegységek száma is csökkent eggyel, a szerb NIS bezárásával. 

Drágábban tankolunk, mint a régiós autósok

Ráadásul további üzemanyagár csökkentésnek is lenne még tere a magyar kutakon: a feldolgozott dízel import beszerzési ára most 22 százalékkal alacsonyabb, mint a november 18-i rekordnapon, ekkora áresést a magyar autósok biztosan nem tapasztalhattak a kutakon. 
Ráadásul, mint a KSH adatai erre is rámutatnak, továbbra is drágábban tankolnak a magyarok a régiós átlagnál, december közepén literenként 11 forinttal a dízel és 10 forinttal a benzin esetében. 

Kapcsolódó