Sokan aggódtak egy éve, hogy a magyar államadósság egyik legfontosabb finanszírozási pillére — lakossági szegmens — fenekestül fordulhat fel idén, de gyorsan kiderült: alaptalan volt a félelem, hiába váltott sorra a 20 százalék körüli kamatozásról 4-5 százalék közé az összes, még a befektetőnél lévő Prémium Állampapír kamata, elmaradt a tömeges kiáramlás az állampapírpiacról.

Bár valamennyi pénz távozott az állampapírpiacról, aminek egyik nyertese a befektetési alapok lettek, a többség inkább átrendezte portfólióját, a kamatfizetés után egyszerűen más állampapírra váltott. Ennek folyamata idén egyszerűsödött, egy új tranzakcióval (állampapírcsere) árhelyezhetővé vált a PMÁP pénz egy másik lakossági (vagy intézményi) kötvénybe. 

Kapcsolódó

Fél év után lett vége az extra magas kamatoknak

2024 végén 12 933 milliárd forint lakossági pénz volt állampapírokban(névértéken, a felhalmozott kamatok nélkül) ez fél évig alig nőtt, ami azt jelentette, hogy a heti állampapír keresletet kevésbé friss pénz fűtötte, inkább az eladott PMÁP-pénzek visszaforgatása volt jellemző.

A nyár hozott fordulatot, ekkora már aki akarta, eladta/elcserélte az inflációkövető kötvényét, összességében pedig 13 200 milliárdig emelkedett a lakosság állampapír portfóliója, ami lényegében október végéig ennyi is maradt. A legnagyobb rész olyan papírokban volt, amit csak magánszemélyek vásárolhatnak (11 383 milliárd), a többi diszkont-kincstárjegyben és intézményi papírban (a lakosság számára is értékesíthető magyar államkötvényekben) pihent.

Nem véletlen egyébként, hogy az intézményi papírokból is vásárolnak a háztartások, idén például a 10 éves állampapír éves hozama az év legnagyobb részében 6,8-7,2 százalék közt mozgott.

Fix Magyar Állampapír: az új szuperkötvény

Az év legnagyobb sztorija az állampapírpiacon tehát a nagy portfólióátrendezés volt: az év elején még 7000 milliárd forintos PMÁP-állomány 11 hónap alatt kicsivel több mint a felére (november végére 3780 milliárd forintra) olvadt vissza. A FixMÁP-ban tartott pénz pedig ugyanennyi idő alatt ezer milliárdról 3488 milliárdra emelkedett. 

Kép: Economx

Utóbbi egyértelműen a legkeresettebb lakossági állampapírrá vált 2025-ben, az év második felében kirobbanthatatlan volt a heti értékesítési lista éléről, az emelkedő kereslethez az is hozzájárult, hogy ősz elején 6,5-ről 7 százalékra emelkedett a FixMÁP kamata. 

A 2025-ös mérleg persze még így sem hozta a korábbi évek felfutását, a 2024 végi állomány október végére csak 1,67 százalékkal nőtt, az év elején ezt azonban látatlanban valószínűleg mind a Kincstár, mind az Államadósság Kezelő Központ aláírta volna. (2024-ben a lakossági megtakarítók bőven nettó vásárlók voltak, a náluk lévő mennyiség 10 százalékkal emelkedett névértéken.)

Jövőre mélyebben nyúlhat a zsebébe a lakosság

2026-ban is jelentős szerep hárul a lakossági befektetőkre. A kereslettel valószínűleg továbbra sem lesz baj, tekintve, hogy az éves átlagos infláció 3,7 százalék körül alakulhat jövőre, a 7 százalékkal kamatozó állampapírok tartása így 3,3 százalékpont reálhozamot kínál. 

A lakossági állampapírokból több sorozat is kifut 2026-ban, ezek névértéke összesen 3142 milliárd forint. Emellett szintén magánbefektetőknél összpontosul közel 1000 milliárd forint értékű diszkont kincstárjegy, amelyek szintén lejárnak jövőre. Az intézményi államkötvényekből pedig 198 milliárd forintnyi mennyiség ér a futamidő végéhez.

Összesen tehát 4335 milliárd forintnyi, hazai devizában kibocsátott befektetésről dönthetnek a magánbefektetők, ha a korábbi trend marad jellemző, akkor a lejáratokat követően a kifizetett összegek nagyjából 70 százalékát forgatják vissza az ügyfelek az állampapírpiacra. Ezen túl visszafizeti a tőkét még 173 milliárd forint értékű devizás állampapír is.

Ugyanakkor a a kincstár és az ÁKK nem 4335+173 (4508) milliárd forintért szeretne állampapírokat eladni 2026-ban a lakossági ügyfeleknek, hanem jóval többért.   

A költségvetés tervezett hiánya jövőre 5445 milliárd forint, amelynek finanszírozásából 1000 milliárd forintot tehetnek ki a lakossági (nettó) vásárlások. Az Államadósság Kezelő Központ arra számít, hogy 2026-ban a magyar háztartások a lejáró 4508 milliárd forint újra-befektetésén túl összesen további 1 000 milliárd forinttal több állampapírt fognak venni, mint amennyit eladnak vagy visszaváltanak. Előrejelzésük szerint ez nettó 1300 milliárd forint állampapír vásárlásból és a náluk lévő dkj-állomány 300 milliárdos csökkentéséből tevődik majd össze. A lakossági portfólión belül a fix kamatozású eszközök aránya pedig tovább emelkedhet – összhangban az ÁKK terveivel.   

Az utóbbi cél teljesülése érdekében átalakította a kínálatot az ÁKK ősszel: az intézkedés hosszú távú stratégiai célja a fix és változó kamatozású papírok arány-eltolódásának helyreállítása volt, ezzel egy többéves trendet fordít meg a kibocsátó.
 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!