Stabil és biztonságos a magyar költségvetés helyzete, ezt támasztják alá a friss hitelminősítői rating-ek is – mondta szerdai sajtótájékoztatóján Kisgergely Kornél, az NGM államháztartásért felelős államtitkára, ahol bemutatták a 2026-os költségvetés finanszírozási tervét.

Mint ismert, az idei és a jövő évi költségvetési hiánycél a GDP 5-5 százaléka, 2026-ban a tervezett pénzforgalmi hiány 5445 milliárd forint. Az elsődleges egyenleg (a kamatkiadások nélküli hiány) pedig a GDP 1,2 százaléka lesz az NGM tervei szerint jövőre.

Kapcsolódó

A legstabilabb mutatónk: államadósság-ráta

Az államadósság a GDP arányában stabilan, 73,5 százalékon alakul idén és jövőre is. A deficit finanszírozásában jövő évtől szerep jut a SAFE programnak is, a hitelt az EU-tól igényelte Magyarország, a konstrukció 2 százalékponttal olcsóbb, mint amilyen költség mellett a piacról képes forrást bevonni az állam.

A kedvezményes hitelt védelmi kiadásokra költik. Magyarországnak 16,2 milliárd euró jut, ennyi a 7 éves keret, jövő tavaszig ebből 15 százalékos előleg meg is érkezhet, a jelenlegi árfolyamon 2026-ra 781 milliárd forint (2 milliárd euró) van betervezve. 

Az államtitkár kitért rá, hogy az 5 százalékos deficittel a régióban Magyarország a középmezőnybe tartozik, különösen a lengyel és a román költségvetés hiánya magasabb a miénknél. 

Kép: Economx

Hoffmann Mihály, az ÁKK elnök-vezérigazgatója arról beszélt a tájékoztatón, stabilan alakult 2025-ben az adósság finanszírozása, amely 3 pillérre épült (intézmények, ezen belül forint és deviza, illetve a lakosság). Az idei aukciókon az intézmények (magyar és külföldi) részéről a kereslet átlagosan több mint 2-szeresen fedte meg a meghirdetett állampapír volumeneket.

Fontos pillér a lakosság

A lakossági piac 15 éve stratégiai terület, november végén már 12 ezer milliárd forint volt úgynevezett lakossági államkötvényekben. Idén nagy átrendeződés is történt a lakossági portfóliókban: a PMÁP állomány jelentősen leépült, helyette a fix kamatozású papírok kerültek előtérbe.

Az ÁKK célja az, hogy a háztartások kezében összpontosuljon a piacon lévő állampapírok 20-25 százaléka. Önmagában ez a mutató 2025 végén 19,3 százalék lesz, de ha hozzászámoljuk a lakosság által vásárolt intézményi papírokat is (elsősorban diszkont-kincstárjegyek), akkor az az arány 21,9 százalék.

A jövő évi nettó kibocsátás, ami teljesen a költségvetés hiányának finanszírozására megy (5445 milliárd forint) egyébként kevesebb az idei 5701 milliárd forintnál, igaz az utóbbi számot több alkalommal is fölfelé módosította a szaktárca.

Ezen belül 2903 milliárd forint adósság kibocsátása történik forintban és 2541 milliárd forintnyi  összeg devizában. A SAFE hitelnek (781 milliárd forint) köszönhetően a jövő évben kisebb volumenű devizakötvény-kibocsátásra lesz szükség (625 milliárd forinttal). Összességében azonban a nettó devizakibocsátás (2541 milliárd) 120 milliárd forinttal meghaladja az idei értéket.

Jövőre a lejáró kötvények újrafinanszírozása és az előfinanszírozások 10 947 milliárd forintot emésztenek fel, ehhez tevődik hozzá a költségvetés nettó finanszírozási igénye (5445 milliárd forint), a kettő együtt adja ki az állam 2026-os bruttó kibocsátását: 16 391 milliárd forintot. 

2026 végén a teljes adósságon belül a devizaarány 31 százalék körül alakulhat (a toleranciasáv 30 +/- 3 százalék). Hoffmann Mihály kérdésre válaszolva elmondta, a devizakötvény kibocsátás időbeli ütemezése még nem végleges, de hagyományosan az ÁKK az év elején jelenik meg az intézményi piacon deviza-aukciókon.

Még nincs lezárva a SAFE-hitel

A SAFE hitellel kapcsolatban arra számítanak, hogy a 2 milliárd euró előleget mindenképp megkapja Magyarország (a döntés az Európai Bizottság kezében van). Hozzá kell tenni, hogy van olyan kezdeményezés, hogy a SAFE is jogállamisági feltételek teljesüléséhez legyen kötött, az NGM viszont nem ezzel a forgatókönyvvel kalkulál.

Ha ez a pénz mégsem érkezne meg, akkor is bőven van mozgástér, például több devizakötvény kibocsátással, vagy a forintkötvény piacon nagyobb forrásbevonással pótolható a kiesés.

A devizában való finanszírozás mellett több dolog is szólhat érvként: alacsonyabb a kamatköltség, és a hosszú, akár 30 éves futamidő is kedvező. 

Gyakori kritika az NGM felé, hogy a költségvetés sarokszámai és vele együtt a hiánycélok nem teljesültek az utóbbi időben. Az államtitkár szerint a külső környezet negatív változására most a hiánycél megemelését választották, amit láthatóan a befektetők toleráltak (nem következett be hozamemelkedés vagy forint árfolyamgyengülés).

Nem számít tavaszi leminősítésre az ÁKK

S ha már forint, az ÁKK számításai szerint, 5 forintnyi árfolyam-erősödés 0,3 százalékponttal javítja a GDP-arányos adósságrátát.

Alapforgatókönyv szerint nem számítanak az ÁKK-nál arra, hogy bóvli kategóriába kerülne a magyar adósbesorolás tavasszal. De ha mégis ez történne, széles az eszköztár, az ÁKK képes reagálni akár a külső környezet romlására, akár hozamemelkedésre, vagy bármilyen piaci sokkra - választa az Economx kérdésére az ÁKK vezetője.