A lakossági fogyasztás 2 százalékkal növelte idén a GDP-t, enélkül recesszióban lenne a magyar gazdaság

 – ismerte el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős helyettes államtitkára. Suppan Gergely a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) Gazdasági várakozások 2026 című szakmai rendezvényén ehhez még hozzátette azt is, hogy a beruházások és a külkereskedelmi folyamatok „markánsan lehúzták” a 2025-ös GDP-t.

Az NGM helyettes államtitkára szerint rövid távon mindenképpen tovább kell erősíteni a lakossági fogyasztást, de önmagában hosszú távon ez egyensúlyromláshoz vezet, szükség van az ipar beindítására.

Ennek érdekében több gazdasági programot is elindított a kormányzat. Például a „fejlesztő állam” koncepciója hat, egymással összekapcsolódó pillérre épül. Ezek közé tartozik a KKV-k fejlesztése – például a Demján Sándor Program, a Széchenyi Kártya Program és az áfaalanyi mentesség és KIVA-határok emelése –, valamint a 150 gyár felépítését célzó újraiparosítás, amely 2025-ben indul és 10 000 milliárd forintnyi beruházást foglal magában. A kabinet folytatni kívánja az adócsökkentő politikát is: a családi adókedvezmény megduplázása, az édesanyák szja-mentessége és a CSED, illetve GYED szja-mentessége is a tehermegosztást hivatott erősíteni.

A program része továbbá az infláció elleni intézkedéscsomag, amely az Árfigyelő bővítését, a kiskereskedelmi árréskorlátozást és az önkéntes árcsökkentések ösztönzését foglalja magában (banki, telekommunikációs, biztosítási és gyógyszerpiaci területen). A kabinet a lakhatási területen is több eszközzel lép fel: megfizethetőségi intézkedésekkel Budapesten és országosan, Lakhatási Tőkeprogrammal, a Vidéki Otthonfelújítási Programmal és az Otthon Start Programmal. A célrendszer hatodik pillére a bérkonvergencia, amely hároméves bérmegállapodásra, munkahelyi programokra és a pozitív reálbérek fenntartására épül. A bemutatott rendszer így egy olyan fejlesztési pályát vázol fel, amely a korábbi gazdaságpolitikai kereteket kiegészítve hosszú távon stabil, külső konfliktusoktól független növekedést céloz – sorolta Suppan Gergely.

Ugyanakkor kiemelte a hazánk számára kedvezőtlen nemzetközi környezet negatív hatásait. Továbbra sincs béke Ukrajnában, ami miatt az energiaárak nem csökkenek, Németországban nem következett be gazdasági feltámadás, míg az Egyesült Államokkal megkötött vámalku további versenyképességi hátrányt okozott az uniós vállalkozások számára.

A magyarországi beruházások növekedése érdekében Suppan Gergely két fontos területet jelölt meg, ahol erősíteni kell és lehet a magyar vállalkozások versenyképességét: az egyik a mesterséges intelligencia, a másik pedig az energiahatékonyság, azon belül is az energiatárolás.

Megtudtuk, hogy a kormányzat két új tőkeprogramot indít el, amelyek egyik kiemelt célja a magyar mesterségesintelligencia-startupok finanszírozása és növekedési pályára állítása. A Korai Fázisú Kockázati Tőkeprogram mintegy 17 milliárd forintos kerettel működik, és Magyarország teljes területén — ebből 62 százalékban fejlődő régiókban — támogatja az induló, korai fázisú vállalkozásokat. A program iparági megkötés nélkül biztosít forrást, így a technológiai szektortól a kreatív iparágakig széles körben érhetők el befektetések. Ezzel párhuzamosan indul a Termékspecifikus Tőkeprogram, amely 51,5 milliárd forintos keretösszeggel kizárólag a fejlődő régiókban finanszíroz korai fázisú, korai növekedési életszakaszú vállalatokat, kifejezett deeptech fókusz mellett.

A két program a GINOP Plusz keretében jön létre azzal a céllal, hogy a magas növekedési potenciállal rendelkező hazai startupok fejlődését felgyorsítsa, és a régió technológiai versenyképességét erősítse. A támogatások elsősorban kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenységeket céloznak, különösen a mesterséges intelligencia fejlesztését és gyakorlati alkalmazását. A konstrukció így egyszerre támogatja a korai cégek piacra lépését, a technológiai áttöréseket és a magyar MI-ökoszisztéma hosszú távú építését.

Emellett elindult a Jedlik Ányos Energetikai Program is, amely összesen 580 milliárd forintos keretösszeggel támogatja az energetikai átállást és a hazai energiafüggetlenség erősítését. A program kiemelt elemei között szerepel a távhőenergia modernizálása – 45 milliárd forint az energiahatékonyság javítására és 51 milliárd forint a távhő megújuló alapra helyezésére –, valamint a kutatás-fejlesztés ösztönzése, amelyre 13 milliárd forint jut. Jelentős támogatást kapnak a biogáz- és biometán-beruházások (40 milliárd forint) és a vállalati energiatárolási megoldások is (50 milliárd forint), továbbá 34 milliárd forintot fordítanak az ipari épületek és termelési folyamatok energiahatékonyságának fejlesztésére.

A program hangsúlyos pillére még a geotermikus energia. Tízmilliárd forint jut a fúrási kockázatok csökkentésére, 12 milliárd forint a geotermikus alapú villamosenergia-termelés támogatására, míg 19 milliárd forint egy külön geotermikus hitelalap keretét adja. A legnagyobb tétel a villamosenergia-hálózat fejlesztése, amelyre 217 milliárd forintot különítenek el, emellett 89 milliárd forintos kerettel indul az Egészségügyi Energiahatékonysági Program. A kormány célja, hogy a beruházásokkal gyorsítsa a megújulóenergia-projektek növekedését, javítsa az ellátásbiztonságot és hosszú távon csökkentse az energiaimport-kitettséget.

Ahogy arról beszámoltunk, a kormányzat a lakosság számára is elindít januártól energiatárolási programot a kormányzat, amihez hasonlóhoz a vállalkozások is hozzáférhetnek.

A Jedlik Ányos Energetikai Program részeként 50 milliárd forintos kerettel elindul a Megújuló Energiatárolási Vállalati Program is, amely vissza nem térítendő támogatással ösztönzi a vállalati energiatároló kapacitások bővítését. A mikro-, kis- és középvállalatok számára külön 25 milliárd forintos részkeret áll rendelkezésre, az igényelhető támogatás összege pedig 10 millió és 1 milliárd forint között mozog. A pályázat célja legalább 265 MW új energiatároló kapacitás létrehozása, miközben a támogatási intenzitás legfeljebb 50 százalék lehet. A program minden vállalat számára elérhető, és pályázati úton kerül meghirdetésre.

A támogatás feltétele az energiatároló telepítése – villamos vagy hőtároló rendszer formájában –, amelyhez kötelezően kapcsolódnia kell egy megújuló energiatermelő egységnek, illetve szükség esetén a hálózati csatlakozó infrastruktúra kiépítése is támogatható. A program központi célja a hálózati energiafüggőség csökkentése és a vállalati önellátás arányának növelése, valamint az energiahatékonyság javítása.

Suppan Gergely ehhez még hozzátette, hogy a kormányzat számol az Egyesült Államok elnökével megkötött nukleáris energetikai megállapodásra is, a cél, hogy hazánk az energiatárolásban is régiós vezető legyen.

Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője elismerte, hogy a Gazdaságelemzési Központ is kénytelen volt frissíteni a 2025–2026-ra vonatkozó makrogazdasági előrejelzését, amely jelentős eltéréseket mutat a tavaszi számokhoz képest. A márciusi prognózis még 2,4 százalékos GDP-növekedéssel számolt 2025-re, ám a decemberi előrejelzés már csak 0,4 százalékot valószínűsít. 2026-ra is lefelé módosult a várakozás. A korábbi 4 százalék helyett 2,7 százalékos bővülést jeleznek. Az inflációs pálya ugyanakkor stabilabb képet mutat. Az idei 4,8 helyett 4,5 százalékos, 2026-ban 3,5 helyett 3,6 százalékos rátát vetítenek előre.

A költségvetési egyenleg várható alakulása is romlott a tavaszi tervekhez képest. Az ESA-hiány 2025-re a korábban jelzett mínusz 3,8 százalékról mínusz 4,9 százalékra mélyülhet, míg 2026-ban mínusz 3,4 helyett mínusz 4,8 százalékra tehetik. Az államadósság-ráta szintén felfelé módosult, 2025-ben 72,8 százalék helyett 73,5 százalék, 2026-ban pedig 71,7 százalék helyett 73 százalék lehet a GDP arányában. A friss számok szerinte arra utalnak, hogy a növekedés lassabb, a hiány és az adósság magasabb pályán mozog, mint amit a korábbi tervek feltételeztek.

De mi okozta az elmaradást a növekedésben?

A makrogazdasági elemző szerint kis, nyitott gazdaság a magyar egy nehéz nemzetközi környezetben. Az ukrán háborúban nem következett be pozitív fordulat, nem lehet teljes bizonyossággal előrejelezni, lezajlott egy unió számára kedvezőtlen vámháború, nem következett be a német fiskális élénkítés, és a Draghi-jelentés után sincs versenyképességi fordulat az Európai Unióban – magyarázta.

Vártuk, hogy a német ipar elérje a mélypontot, de nem mutatkozik a fordulat sem a termelésben, sem pedig a megrendelésben, mindkét mutató tartósan a 2021-es szint alatt van – fogalmazott Molnár Dániel.

A hazai helyzetre kitérve megjegyezte, termelési oldalon két tényező fogta vissza a GDP-t, az egyik a mezőgazdaság (fagykár, aszály), a másik az ipar a (külső kereslet miatt nem tudott termelni, kapacitáshiány alakult ki), a szolgáltatások bővültek a lakossági fogyasztás miatt. Csak ez tudja ellensúlyozni, hogy a nettóexport és a beruházások elmaradtak az előzetes várakozástól. Ugyanakkor Molnár Dániel azt is hangsúlyozta, hogy a nagy beruházások, a BMW, a CATL és BYD megkezdték a készletezést, ez az importban már most akkora megugrást eredményezett, amely nagyobb, mint amit a fogyasztás mértéke feltételezne.

Az infláció kapcsán arról beszélt, hogy az árrésstop, a bázishatások, valamint a stabilizálódó forint hatásai miatt a következő év elején 3 százalék alá kerülhet az infláció, a 2026-os árnövekedés 3,6 százalék lesz, a jegybanki célt várhatóan 2027-ben érheti el a magyar gazdaság. A MGFÜ szerint a következő két évben a költségvetési hiány (5 százalék) és az államadósság (73 százalék) is stabilizálódik, ugyanakkor Molnár Dániel figyelmeztetett, ha a gazdasági növekedés jövőre is gyengébb lesz, akkor a költségvetési hiány növekszik.

Kapcsolódó