Az egyértelmű, hogy csak kompromisszumos javaslat születhet a csütörtök−pénteki EU-csúcson, ahol az uniós döntéshozóknak a 2014−2020-as költségvetésről kellene egyezségre jutniuk. Az elmúlt napok fejleményei alapján a tárgyalások a következő hét évre 958−952 milliárd eurós keret körüli szintről indulnak.

A jelenlegi, lisszaboni szerződés értelmében a büdzsé elfogadásához egyhangú döntés kellene, vagyis mind a 27 EU-tagállamnak, sőt az Európai Parlamentnek is kellene a beleegyezése. Egyelőre azonban az Egyesült Királyság és újabban Franciaország is vétóval fenyeget, így egyre komolyabb kérdés, miként és hogyan lesz a javaslatokból elfogadott költségvetés. Sőt, az Európai Parlament felől is jöttek már olyan vélemények, hogy a jelenlegi, Herman Van Rompuy javaslata alapján tett vágásokkal megkurtított számokkal az EP is visszadobná a költségvetést. Sajtóhírek szerint költségvetési szakértők jelenleg olyan megoldásokat keresnek, ami esetleg lehetővé tenné, hogy a következő hétéves költségvetésre vonatkozó többéves költségvetési keretről 26 vagy esetleg 25 állam rábólintásával is lehessen dönteni − alig burkolt fenyegetést küldve a vétóval fenyegetőző Nagy-Britanniának és Franciaországnak.

Bár eleinte az Európai Bizottság eredeti, 1033 milliárd eurós költségvetési keretre tett javaslatát is hevesen támadta több tagállam, köztük a Magyarországot is magában foglaló úgynevezett Kohézió Barátai csoport és az EP, mert úgy vélték, az sem szerkezetében és sem méretében nem megfelelő az EU 2020-as céljainak eléréséhez. Az elmúlt hetek fejleményei alapján azonban úgy tűnik, esélytelen a bizottsági javaslatnál nagyobb büdzsét elfogadtatni, ugyanis a nettó befizető országok − Nagy-Britannia mellett Németország, Svédország − nem meglepő módon keményen lobbiznak a költségvetési keret 100 milliárd eurós vagy még ennél is nagyobb csökkentése mellett. A britek viszont a legradikálisabb változattal előállva már előre kijelentették: ők azt tartanák elfogadhatónak, ha az uniós költségvetést a 2011-es reálértéken befagyasztanák, emelésről szó sem lehet, különben vétóznak.

Egy előzetes kompromisszum elérése érdekében az elmúlt héten Herman Van Rompuy is előállt egy, az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest 80 milliárd eurós csökkentéssel, amely egyebek mellett mintegy 30 milliárd eurós vágást irányzott elő a Magyarország számára is kulcsfontosságú kohéziós forrásokból, a közös agrárpolitikát pedig 25 milliárd euróval kurtítaná meg. Utóbbi Franciaországot bőszítette fel, amely így szintén a vétó fenyegetését helyezte kilátásba. A kohéziós források megkurtításával kapcsolatban pedig a "Kohézió Barátai" nevében a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk jelezte az euobserver szerint, hogy a kohéziós források szinten tartását tartanák kívánatosnak.

Emellett több tagállam vagy az uniós költségvetés szinten tartását, vagy legalább a saját költségvetési visszatérítésének szintjét szeretné megtartani. A Van Rompuy-tervezet Németországnak, Hollandiának és Svédországnak például egyszeri visszatérítést javasolna, a briteknek szinten tartást, de ez a brit sajtó szerint gyakorlatilag mintegy egymilliárdos vágást jelentene, így elfogadhatatlan a számukra.

Sajtóhírek alapján egyelőre úgy látszik, hogy a szakértők, illetve az EP-frakciók többsége nem számít megegyezésre a hétvégén, inkább a tárgyalások jövő évre történő áthúzódásával számol.