Végigsöpört a világsajtón, hogy Lengyelország beszünteti a fegyverszállítást Ukrajnának, ugyanis a Brüsszel-Varsó-Kijev tengelynek nem sikerült megállapodnia az (olcsó és gyakran rossz minőségű) ukrán gabona vámmentes importjáról. Beáldozhatja legfőbb szövetségesét Ukrajna - figyelmeztetett elemző cikkében már napokkal ezelőtt az Economx.

Ám gyors lapszemlénkből úgy tűnik, a helyzet csak a régiónkban tűnik egyértelműnek. 

A nyugati sajtóban megjelent hírek és kommentárok egyáltalán nem arról tanúskodnak, hogy tisztában lennének a kelet-közép-európai uniós országok, köztünk hazánk és Ukrajna között kialakult feszült gazdasági helyzet természetével.

Szürreális, de például Catherina Colonna francia külügyminiszter még szerdán is arról nyilatkozott az ENSZ-csúcson, hogy Lengyelország döntése az ukrán gabona betiltásáról indokolatlan.

Nincs piaci felfordulás, ám talán néhány partnerünk részéről vannak olyan belpolitikai megfontolások, amelyek sajnos arra késztetik őket, hogy ezt az álláspontot képviseljék, amelyet semmi sem indokol

- idézi a francia politikust a Business Standard. 

A Reuters sem tud vagy akar mit kezdeni a helyzettel. Ugyan leírják, hogy a gabonatilalmat azért vezették be, hogy megvédjék a lengyel gazdákat az Ukrajnából érkező import hullámtól, azonban arra már nem tesznek kísérletet, hogy az olvasóikkal megismertessék a gazdasági összefüggéseket. A Reuters is sokkal inkább lengyel belpolitikai törekvéseket sejt a háttérben. 

Lengyelországban október 15-én parlamenti választásokat tartanak, és a „kormányzó nacionalista” Jog és Igazságosság (PiS) pártot a „szélsőjobboldal” bírálta a kormány Ukrajnához való alárendelt hozzáállása miatt - kommentálta  a Reuters, majd a beszámoló végén azt sugallta, hogy Varsó döntése egyáltalán nem racionális.

Mint írták, az ukrán külügyminisztérium szerdán nyugalomra szólított fel a vitában, a külügyminisztérium szóvivője pedig arra szólította fel a lengyeleket, hogy „tegyék félre az érzelmeiket” - írták. 

De még a Financial Times sem volt hajlandó akceptálni a régiónk, és ebben az esetben a lengyelek érveit. 

A fegyverszállítás leállításáról szóló cikkükben meg nem nevezett nyugati tisztségviselőkre hivatkoznak, akik szerint ez a lépés a  feszült lengyel belpolitikai helyzetre adott érzelmi válasz, és nem jelenti Kijev háborús erőfeszítéseihez nyújtott varsói támogatás végét.

Nem kicsit lenézve a lengyel politikusokat, Egy uniós tisztviselő azt mondta a lapnak, hogy ez a bejelentés egyelőre semmin sem változtat.

Mint Lengyelország esetében mindig, most is nagy a szakadék a nyilvános nyilatkozatok és a valós tettek között. Az igazi problémát az jelentheti, ha úgy döntenek, hogy blokkolják az uniós fegyveralapot, amit eddig nem tettek meg, és kétlem, hogy megtennék

- tette hozzá. 

Majd ők is megjegyzik, hogy a jelenlegi „populista” kormányzat az októberi választásokra készül. 

Ami kimaradt a nyugati cikkekből...

Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária nyomására az Európai Unió átmenetileg kitiltotta az ukrán búzát, napraforgót, repcét és kukoricát. A keleti tagállamok régóta kérték Brüsszelt, hogy avatkozzon be, mert az orosz-ukrán háború kezdete óta vám és kvótamentesen Ukrajnából az EU-ba érkező mezőgazdasági termények tranzitországa helyett célországává váltak.

A jóval olcsóbb ukrán áru lenyomta az uniós árakat, emiatt

  • a helyi gazdák csak jókora veszteséggel tudták értékesíteni a terményüket,
  • az olcsó ukrán gabona miatt a kereslet is drasztikusan visszaesett.

Elsőként Lengyelország és Magyarország elégelte meg, hogy az Európai Bizottság nem tett javaslatot valódi belső piacvédelemre, ezért a két ország nemzeti hatáskörben vezetett be importkorlátozást, ám nem csak a négy szántóföldi növényre, hanem szinte az összes mezőgazdasági termékre és feldolgozott élelmiszerre, ezzel megsértve az unió külkereskedelemre vonatkozó kötelezettségeket.

Válaszul az Európai Unió átmeneti időszakra a négy szántóföldi növényre uniós behozatali tilalomról döntött. Ezt a tagállamok nyomására Brüsszel meghosszabbította, a végső határidő szeptember 15 volt, azonban az Európai Unió további védelmi lépésekre nem volt hajlandó.