Barack Obama elnök előzetesen kilátásba helyezte: meg fogja vétózni a törvénytervezetet, amely felhatalmazná a kongresszust arra, hogy beleszólása legyen az iráni nukleáris programról potenciálisan tető alá hozandó egyezségbe. Egyelőre nem világos, hogy a szenátusban meglesz-e az elnöki elutasítás felülírásához szükséges 67 szavazat. A kompromisszum, amelyről még a nap folyamán szavaz is a külügyi bizottság, 30 napot adna a törvényhozóknak a megállapodás vizsgálatára, ezután 12 napot az elnöknek az esetleges vétóra, majd újabb tíz napot a kongresszusnak a vétó elleni szavazásra.

Corker szenátor szerint ezalatt Obamának nem lesz módja feloldani az Irán ellen a kongresszus által elfogadott szankciókat. A kétpárti megállapodás értelmében a törvénytervezetből kimarad az a záradék is, amely arra kényszerítette volna az elnököt: igazolja, hogy Irán nem támogat semmilyen olyan terrorcselekményt, amely az Egyesült Államok vagy amerikai állampolgárok ellen irányul. Obamának ehelyett jelentések sorozatát kellene elkészíttetnie a kongresszus számára, egyebek között a terrorizmus problémájáról.

A Hatoknak (köztük az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának), valamint Iránnak június 30-ig kellene megállapodniuk az iráni atomprogram korlátozásáról és a Teherán ellen bevezetett gazdasági büntetőintézkedések megszüntetéséről.

John Kerry külügy- és Ernest Moniz energiaügyi miniszter kedden zárt ajtók mögött tájékoztatta a szenátus tagjait a tárgyalások állásáról. Keddi lapjelentések szerint Obama elnök előző nap amerikai zsidó szervezetek vezetői és kampánytámogatók előtt érvelt az Iránnal kialkudott nukleáris keretegyezmény mellett.