Nem is olyan régen minden nyugati technológia cég kezét-lábát törte azért, hogy megjelenjen Kínában. A lehetőség, hogy egy több mint egymilliárdos népességű piacon adják el a termékeiket vagy a szolgáltatásaikat olyan zsíros profittal kecsegtette őket, aminek nem lehetett ellenállni. A legtöbb vállalatnak Hongkong kínálta az ideális hídfőt a kínai piac letámadásához: eléggé közel volt, miközben jogrendje összhangban volt a nyugati normákkal. Ennek a pekingi vezetés a városállam jogrendjének megváltoztatásával véget vetett - vázolja fel a techcégeket nehéz helyzetbe hozó döntést a Financial Times.

A Facebook, a Goolge, a Microsoft és a Twitter gyorsan jelezte, hogy felfüggeszti az együttműködést a hatóságokkal, amelyek a biztonsági törvényre hivatkozva információt kérhetnek felhasználóikról. A TikTok kínai videómegosztó platform bejelentette, hogy a felhasználók adatait fenyegető veszély miatt visszavonul a városból. A szolgáltató és tulajdonosa, a ByteDance nem engedheti meg magának, hogy kiszoruljon az USA piacáról, amivel máris megfenyegette őket a washingtoni kormány.

Kapcsolódó

Veszteségek

A TikToknak csak 150 ezer felhasználója volt Hongkongban, ám a Facebook és a Twitter, amelyek üzleti modellje az információ kezelésére épül, nehezebb helyzetben vannak. El kell dönteniük mi okoz nagyobb veszteséget nekik: a kivonulással járó ügyfélveszteség, ami borzasztó lenne, vagy a maradás, amelyhez el kellene fogadniuk a hatósági beavatkozást tevékenységükbe, ami szörnyű lenne. Az utóbbi esetén elveszthetnék a nyugati világban élő felhasználóik bizalmát.

Más tészta az Apple, amely csak olyan eszközöket gyárt, amelyek nélkülözhetetlenek az információcseréhez. Ez a vállalat összes versenytársánál többet üzletel Kínában: az ország szárazföldi területein 44 milliárd dollár forgalmat bonyolított le tavaly (ami a magyar GDP közel negyedének felel meg).

Világszintű trend

Igaz, hogy a technológiai vállalatokat a nyugati kormányok is szorongatják adatkezelésükkel kapcsolatban, elsősorban az oldalaikon megjelenő gyűlöletbeszéd visszaszorítását kérik rajtuk számon. A technológia fejlődése az emberek befolyásolásának nagyhatalmaivá tette ezeket a cégeket, ami szabályozásért kiállt. A kínai biztonsági törvény azonban messze túlmegy ezen: akit például a gumiszabályként alkalmazható felforgató tevékenységgel gyanúsítanak meg, az akár életfogytig szóló börtönbüntetést kaphat. Más szóval úgy tűnik, Hongkongban búcsút lehet inteni a jog uralmának.

És ami a városállamban történik, az csak a világ kicsiben. Úgy tűnik, hogy a világ két táborra oszlik és a technológia e konfliktusok középpontjában van, mivel az információszerzés, az ellenőrzés és a befolyásolás legjobb eszköze. Az egyik oldal az USA vezetésével a magánember, a másik, Kínával az élen az állam érdekét próbálja elsősorban érvényesíteni. Az ázsiai ország az elmúlt években blokkolta a Google, a Facebook, a Twitter és az Instragram kínai tevékenységét és kiépítette ezeknek megfelelő saját kínálatát. Ami az elzárkózásnál is fontosabb azonban, hogy a kínai technológia exportálásának kapacitásait is kiépítették. Így van mit adni más kormányoknak is, ha hasonlóan akarnák ellenőrizni állampolgáraikat, mint a pekingi vezetés.