Azok az országok, amelyek államkötvényeit Oroszország vásárolta meg, nem minősülnének fizetésképtelennek a Moody's és az S&P Global hitelminősítő intézetek szerint, ha a nyugati kormányok úgy döntenének, hogy elkobozzák a 300 milliárd dollár értékű, külföldön befagyasztott orosz tartalékokat.

Elsősorban az amerikai és brit politika szorgalmazza Moszkva Belgiumban és más európai országokban befagyasztott pénzügyi eszközeinek az elkobzását, amelyhez a jövő hónapban esedékes találkozón igyekeznek majd megszerezni a G7-ek szélesebb körű támogatását.

Amikor a nemzetközi szankciók 2022 júniusában megakadályozták Moszkvát a kötvénytulajdonosok járandóságainak a kifizetésében, az Egyesült Államok és a Moody's nemteljesítőnek minősítette Oroszországot kötvényei után, Moszkva azonban ezt visszautasította.

A Reuters hírügynökségnek az orosz jegybank álláspontját ismerő személy kifejtette, hogy a fentiek szerint Franciaországot, Németországot, Nagy-Britanniát és más szuverén államokat is hasonlóképpen nemteljesítőnek lehetne tekinteni, ha az Oroszország által birtokolt kötvényeiket elkoboznák és Oroszország ezért nem kapná meg az esedékes járandóságait.

Minősítéseink jellemzően nem tulajdonosspecifikusak, ezért egy ilyen forgatókönyv nem vezetne az említett országok fizetésképtelenné nyilvánításához

– cáfolta az orosz álláspontot Thorsten Nestmann, a Moody's Investors Service vezető alelnöke.

Frank Gill, az S&P Global EMEA államadós-besorolásért felelős ágazati vezetője szintén arról beszélt, hogy egy ilyen művelet valószínűleg nem jelentené a kötvénykibocsátók fizetésképtelenségét, mivel a kamatfizetések egy fizetési megbízotton keresztül történnek, amely továbbra is folyósítja azokat a többi hitelezőnek.

A Fitch hitelminősítő intézet elzárkózott az állásfoglalástól a kérdésben.

A szóban forgó, befagyasztott orosz vagyoni eszközök nagy része készpénz, valamint francia, német, brit, osztrák és kanadai államkötvény.

A hitelminősítők értelmezése eloszlathatja ugyan a nemteljesítési kockázat körüli aggodalmakat, de egyes európai politikusok attól tartanak, hogy a vagyonelkobzás aggasztó precedenst teremthet, amely alapján más országok is kártérítést követelnek a nyugati államok korábbi katonai akcióiért.

Az orosz külügyminisztérium „21. századi kalózkodásnak" nevezte azt a tervet, hogy külföldi eszközeit Ukrajna újjáépítésének a finanszírozására kobozzák el. Egyúttal közölték, hogy Moszkva keményen vissza fog vágni és Európának „elkerülhetetlenül" jogi következményekkel kell számolnia.