Az korábban becsült 3,2 százalékos árdrágulás helyett már 5,1 százalékos pénzromlást valószínűsít év végére a román központi bank (BNR), a jövő évi inflációs előrejelzés pedig 3 százalékról 3,5 százalékra módosul - jelentett be szerdán Mugur Isarescu a pénzintézet elnöke. A BNR szerint rövidtávon a belpolitikai feszültségek és a közelgő választások hosszútávon pedig a volatilis tőkeáramlások és a romló nemzetközi hangulat miatt módosult az előrejelzés.

A pénzromlás üteme szeptemberben erőteljesen felgyorsult Romániában, amikor az éves mutató 5,33 százalékra ugrott az előző havi 3,88 százalékról. A fogyasztói árak emelkedését elsősorban a mezőgazdaság igen rossz teljesítménye idézte elő, az alapélelmiszerek egy hónap alatt közel 3 százalékkal drágultak, a zöldségek ára közel 10, a gyümölcsöké pedig 5 százalékkal nőtt.

A monetáris tanács legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy határozottabban menedzseli majd a helyi bankszektor likviditását, nem változtat a kötelező tartalékráták jelenlegi szintjén és 5,25 százalékon tartja az irányadó kamatot. Elemzők szerint ez a döntés rövidtávon a lejhitelek kamatának növekedéséhez vezethet. A tavaly év végén az infláció folyamatos csökkenése lazításra késztette a jegybankot, amikor négy egymást követő, 25 bázispontos vágással a jelenlegi rekordalacsony szintre szorította az irányadó rátát.

A tavasszal bekövetkezett két kormányváltás és az azt követő, máig tartó belpolitikai háborúskodások azonban megállásra késztették a BNR-t piaci szereplők akkor azt remélték, hogy a lazítás a lejben megszabott kötelező tartalékráta csökkentése árán folytatódhat. A pénzintézetek azt szerették volna elérni, hogy a jelenleg 15 százalékon álló tartalékráta idén 13, jövő év végére pedig 10 százalékra csökkenjen, miközben a devizában megszabott tartalék 20 százalék maradna.