A Neue Osnabrücker Zeitung (NOZ) című lap a szövetségi belügyminisztérium kimutatása alapján azt írta, hogy Németország több mint 12 ezer menedékkérőt fogadott vissza európai országoktól, és mintegy négyezret küldött vissza más országokba 2016-ban. A visszafogadási, illetve visszaküldési eljárásokat a menekültügyet európai szinten szabályozó dublini rendelet alapján folytatták le, amely főszabályként előírja, hogy abban az államban kell lefolytatni a menekültügyi eljárást, amelyben regisztrálták a kérelmező belépését az EU, illetve a menekültügyi együttműködésben résztvevő európai országok alkotta területre.

Németország a legtöbb menedékkérőt - nagyjából 3700-at - Svédországból fogadta vissza. A második helyen Hollandia áll 1686 fővel, majd Svájc, ahonnan 1277 menedékkérőt fogadtak vissza, majd Dánia 1109, és Belgium 763 fővel. A legtöbb embert azért fogadták vissza, mert Németországban nyújtottak be menedékjogi kérelmet, de az eljárás vége előtt továbbutaztak.

Németországból a legtöbb menedékkérőt - 916 embert - Olaszország fogadta vissza. A második helyen Lengyelország áll 884 fővel. A NOZ-ban ismertetett belügyminisztériumi statisztika szerint Olaszország és Lengyelország után, jóval lemaradva Spanyolország következik, ahol 351 menedékkérőt fogadtak vissza Németországból, majd Magyarország 294 fővel, és Svédország 280 fővel.

Csütörtökön a családegyesítési vízumok számának alakulásáról is új adatok jelentek meg. Die Welt című lap a külügyminisztériumtól kapott adatokat ismertetve azt írta, hogy a német külképviseleteken 2016-ban csaknem 105 ezer családegyesítési vízumot állítottak ki. Ez mintegy 50 százalékos emelkedés a 2015-ös 70 ezerhez képest.

A vízumok többségét - mintegy 73 ezer beutazási engedélyt - szíriai vagy iraki menekültek hozzátartozóinak állították ki. Egy évvel korábban ebben az igénylői körben 24 ezer családegyesítési vízumot adtak ki.

A családegyesítés révén Németországba bevándorló emberek nem kerülnek be a menekültügyi statisztikába, mert nem menedékkérők.

A családegyesítés a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló úgynevezett magcsaládra vonatkozik, vagyis egy felnőtt a házastársa és gyermekei, egy kiskorú pedig a szülei beutazására tarthat igényt.

A német kormány 2016 elején a menekültügyi rendszer további túlterhelésének megakadályozása céljából korlátozta a családegyesítési jogot, az új szabályozás szerint az oltalmazotti státusban lévők az első két évben nem kezdeményezhetnek családegyesítést.

Oltalmazotti jogállást azok a menedékkérők kaphatnak, akik nem felelnek meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de nem lehet hazaküldeni őket, mert hazájukban súlyos sérelem érheti őket.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) az utóbbi hónapokban egyre több szíriai menedékkérőt minősít oltalmazottnak, arra hivatkozva, hogy nem közvetlenül a polgárháború sújtotta hazájukból érkeznek, hanem valamely Szíria körüli országból, ahol már biztonságban voltak.

Tavaly 280 ezer menedékkérő érkezett Németországba, 2015-ben pedig 890 ezer. A legnagyobb csoportot a szíriaiak alkotják mintegy félmillió fővel. A BAMF szerint esetükben a családegyesítéssel kapcsolatban 0,9 és 1,2 közötti szorzóval érdemes számolni - legfőképpen azért, mert többségük egyedülálló felnőtt, aki egyetlen rokona beutazását sem kezdeményezheti -, vagyis a félmillió szíriai állampolgár révén nagyjából további 500 ezer szíriai érkezhet Németországba középtávon.