A tavalyi negyedik negyedévben mindössze éves 0,7 százalékkal növekedett az Egyesült Államok bruttó hazai terméke, az export csökkent, a feldolgozóipari vállalatok visszafogták készletmegrendeléseiket. Csábító gondolat ennek külföldön keresni az okát, miután sem Kína, sem Európa nem teljesít valami rózsásan az utóbbi időkben - írták.

A cikk felidézi, hogy az ISM beszerzésimenedzser-indexének (BMI) alakulása alapján az amerikai feldolgozóipar teljesítményének növekedési üteme 2014 második fele óta folyamatosan lassult, sőt, tavaly novemberben még a teljesítményvesztést jelző 50 pontos határ alá is esett, eközben Európában és Japánban a feldolgozóipari BMI változó intenzitással ugyan, de folyamatos teljesítménynövekedést mutatott.

Akármi legyen is tehát az, ami az Egyesült Államokban a feldolgozóipari teljesítmény növekedésének lassulását okozza, nincs jelen sem Európában, sem Japánban. Ez a tényező pedig minden bizonnyal a dollár árfolyama - írják a cikkben.

Rámutatnak: a dollár 2014 júniusában kezdett a devizák széles körével szemben erősödni, akkor, amikor megállt az ISM feldolgozóipari BMI mutatójának a növekedése.

Ha viszont a kínai kereslet csökkenése állította volna meg az amerikai BMI növekedését, akkor valami hasonló történt volna a szintén jelentős kínai exportot bonyolító Európában és Japánban is - teszik hozzá.