Európa üzenete Donald Trumpnak hétfőn egyértelmű volt: Nem segítünk nektek biztosítani a Hormuzi-szorost. 

Az EU 27 országának külügyminiszterei Brüsszelben gyűltek össze, hogy megvitassák az amerikai elnök felhívását, hogy az európai országok segítsenek biztosítani a keskeny vízi utat, egy létfontosságú olajszállító csatornát, amelyet Irán nagyrészt blokkolt az amerikai és izraeli légicsapásokra válaszul.

A felmerült ötletek között szerepelt az EU haditengerészeti missziójának, az Aspides mandátumának a kiterjesztése, amely lehetővé tenné európai hadihajók küldését a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl közötti szoros járőrözésére.

Ám miután órákig zárt ajtók mögött tárgyaltak az iráni háborúról, Európa külügyi küldöttei világossá tették, hogy ezt Amerika megoldandó problémájának tekintik.

„Ez nem Európa háborúja, de közvetlenül Európa érdekei forognak kockán”

– fogalmazott Kaja Kallas, az EU fődiplomatája hétfő este a találkozó után. 

Lehorgonyzott tankerek, Maszkat, Omán, 2026. március 7.
Lehorgonyzott tankerek, Maszkat, Omán, 2026. március 7. Kép: Reuters, Benoit Tessier

Bár a miniszterek körében „egyértelmű szándék” volt „megerősíteni” az EU közel-keleti haditengerészeti misszióját, „nem volt étvágy a mandátum megváltoztatására” – mondta Kallas, utalva a hadihajók szorosba küldésére.

„A mandátum kiterjesztése a Hormuzi-szorosra... a tagállamok részéről nem volt erre étvágy” – ismételte meg.

„Senki sem akar aktívan részt venni ebben a háborúban”

– fűzte hozzá az EU fődiplomatája a Politico beszámolója szerint.

Donald Trump a hétvégén a Financial Timesnak azt nyilatkozta, hogy „nagyon rossz lenne a NATO jövője szempontjából”, ha az európai országok nem reagálnának a segélykérésére. A közösségi médiában azt írta, hogy hét országgal áll kapcsolatban a szoros biztosításával kapcsolatban, anélkül, hogy megnevezte volna, mely országokra gondol.

Hétfőn Trump újságíróknak azt nyilatkozta , hogy bízik benne, hogy Franciaország segíteni fogja az Egyesült Államokat.

„Azt hiszem, segíteni fog. Úgy értem, majd tudatom vele, tegnap beszéltem vele”

– mondta az amerikai elnök, francia kollégájára, Emmanuel Macronra utalva. Trump azt is mondta, hogy „nem elégedett” az Egyesült Királyság válaszával, és

„nagyon meglepődött”, miután Keir Starmer miniszterelnök kijelentette, hogy nem keveredik bele egy „szélesebb körű háborúba” Irán miatt.

F/A-18F repülőgépek az USS Abraham Lincoln fedélzetén az Ománi-öbölben, a Hormuzi- szoros közelében. A kép 2019. július 15-én készült. Fotó: Ahmed Jadallah
F/A-18F repülőgépek az USS Abraham Lincoln fedélzetén az Ománi-öbölben, a Hormuzi- szoros közelében. A kép 2019. július 15-én készült. Kép: Ahmed Jadallah / Reuters / File photo

Trump határozottan kijelentette, hogy „senkire sincs szükségünk”, és „mi vagyunk a világ legerősebb nemzete”, de a segítségkérés a szolidaritás próbája volt, hogy lássa, hogyan reagálnak az európai országok, mivel Irán lezárta a szorost, és ezzel felhajtja az olajárakat.

„Évek óta mondom, hogy ha valaha is szükségünk lenne rájuk, akkor sem lennének ott”

– mondta az amerikai elnök.

„Az amerikaiak ezt az utat választották, az izraeliekkel együtt”

– mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter, hozzátéve, hogy Németország fő felelőssége a NATO-terület védelme.

„Nem mi kezdtük ezt a háborút” – hangsúlyozta Pistorius.

Friedrich Merz német kancellár szintén elvetette azt az elképzelést, hogy Berlint bevonják a konfliktusba. 

„A NATO egy védelmi szövetség, nem pedig egy intervencionista. És pontosan ezért nincs itt helye a NATO-nak”

– mondta Merz.

Xavier Bettel, Luxemburg miniszterelnök-helyettese még ennél is továbbment, hangsúlyozva, hogy országa nem enged a washingtoni „zsarolásnak”. „Ne kérjenek tőlünk” csapatok küldését – mondta Bettel az újságíróknak Brüsszelben.

Nem Európa háborúja

Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete hétfőn megismételte Trump azon felhívását, hogy szövetségesei támogassák az iráni háborút, mivel korlátozott mennyiségű olajat importálnak a Perzsa-öböl menti térségből.

„Végső soron a Hormuzi-szoros biztonsága az ő érdekükben áll”

– mondta . Trumpnak

„teljesen igaza van, amikor azt sugallja, hogy szövetségeseinknek ide kell jönniük, segíteniük kell nekünk és támogatniuk kell erőfeszítéseinket”

– tette hozzá Whitaker.

A Hormuzi-szoros, amelyen keresztül a világ olajszükségletének mintegy egyötödét szállítják, továbbra is gyakorlatilag le van zárva Irán hajózási fenyegetései miatt, aminek következtében a hordónkénti olajár a múlt héten átlépte a 100 dolláros határt.

Az EU vezetői csütörtökön csúcstalálkozót tartanak.

Titkos ülésen ismerték el: az amerikai vezetés nem kalkulált a Hormuzi-szoros lezárásával

Sokkal fontosabb útvonal a Hormuzi-szoros, mint amire az amerikai elnök számított.

Kapcsolódó