Az Athenaeum 2000 Kiadó gondozásában jelent meg Görög Ibolya új könyve, a Mindennapi maceráink (Viselkedési tanácsok), amely a szerző előző, egy év alatt négy kiadást megért művének, a Protokoll - az életem címűnek mintegy folytatása. Ebből közlünk néhány különösen közhasznú - helyenként rövidített - részletet.
(Csak zárójelben ifjú Gonda Béla tanácsa 1919-ből: „A legtöbbet veszít a szépségéből az a nő, aki kihívóan viselkedik. Nincs az a szépség, kinek ezt megbocsátani lehetne. Abban a pillanatban, mikor egy nő mértéken túl kacér, a férfi már nem tisztelettel, hanem más, sokkal alantabb érzéssel közeledik feléje", magyarán:)
• Ne öltözzön úgy, hogy egyből színpadra vagy ágyra képzelje az, aki meglátja! Csak ha ez a szándéka. Akkor viszont ne csodálkozzék, és ne háborodjon fel, ha tényleg közönségesen beszélnek önnel. „Úrinő" az, akit annak tartanak.
• A cipő tiszta, a sarka nincs félretaposva. Lehetőleg ne csillogjon rajta mindenféle csat meg dísz. Kerülje a hófehér, piros, élénkzöld és más „uve"-színeket. A sportcipő csak nadrághoz hordható.
• A csizma, a bokacsizma is utcai viselet, egész napra ráadásul nagyon-nagyon egészségtelen is. Ha munka után mindjárt színházba, étterembe megy, akkor a kiscipőt vigye egy szatyorban, a ruhatár melletti mosdóban vegye át, és a csizmát zacskóba rakva adja be a ruhatárba.
• A papucs, tehát minden olyan kvázi utcai lábbeli, amely klaffog, csak otthon hordható vagy nyaraláskor, vízparton.
• A harisnya csak akkor legyen mintás, ha szántszándékkal villogni, feltűnősködni akar, és ha nagyon jó és hibátlan a lába. A fekete harisnya nem karcsúsít, ellenkezőleg: a vastagabb helyeken megfeszül, tehát kivilágosodik, így még jobban hangsúlyt kap a comb, a vádli. Felszaladt harisnya NINCS; az az igénytelenség, a kulturálatlanság jele. Zoknit csak sportcipőhöz hordjunk.
• A nadrág az önismeret, önmérséklet próbatétele: tényleg felvehetek nadrágot? Ennyire szűket is? Láttam már magam hátulról? Nem elég, ha az elárusító azt mondja, hogy jó.
• A blúz megint eldöntendő kérdést vet fel: fellépő szerelés vagy normál. Mert ha nem az előbbi, tehát ha nem éppen a szpájszgörlökkel lép fel aznap, ne legyen túl átlátszó, túl apró, túl gyöngyös-böngyös.
• A póló csak nyaraláskor, vízparton lehet cérnavékony vállpántos vagy felszabott karöltős. És természetesen a feliratokkal vigyázni kell. Ha valaki például erős mellben, és a póló elején két óriásvirág van, akkor feltehetően nem lesz elegáns a kiugró látvány.
• A szoknya hossza nem a divattól, hanem az alaktól függ.
• A kosztüm komolyabb viselet: mielőtt megvásárolná, emlékezzék: a feltűnő szín, színkombináció vagy extrém fazon nem a jó ízlés jele.
• A ruha mára kissé elfeledett műfaj, mivel nehezen variálható, unalmassá válhat. Nem kötelezően, hiszen egy alap fekete kisruha blézerrel, máskor sállal stb. rengeteg fajta viselet lehet. Nyáron szeretjük a vászon- vagy pamutruhákat - a nem teljesen soványaknak nem áll jól mindig a derékban vágott fazon.
• A kabát kiválasztásakor is keressünk jó színeket. Ballonkabátban a legelegánsabb a drapp, télikabátban továbbra is a sötét vagy a „földszínű" árnyalatok. A kiegészítők, kesztyű, sapka, lehetnek élénk színűek. Nemcsak elegancia, de higiénia kérdése is: amikor kabátot veszünk, akkor kell kesztyű is. A hosszú bunda csak alkalmakra elegáns, egyébként pozőrség, haszontalanság (ráadásul a valódi szőrme sok kis halott állatból van).
• Sapka-ügy. Tapasztalataim szerint a frizura és sapka nem megy együtt. Példa nem volt rá. A kalap jobban vigyáz a hajra, szerintem. Hordjunk kalapot! - Nem azt a szörnyella-defrászos fazont, hanem a normál, kiskarimájú félét. Nagyon hasznos nyáron is a kis kalap. Egyrészt jól védi a festett haj színét, segít átvészelni a magas ibolyántúli sugárzást, másrészt frizura helyett is nagyon jó. Annyit azért tudni kell, hogy ha hosszan kell majd egy helyben ülnünk (tárgyalás, ebéd, mozi), akkor le kell venni - tehát eleve ne is tegyük fel. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy beszédet sem illik tartani kalapban.
• A sminket illetően soha ne felejtse el, kedves hölgyolvasóm, hogy az elkent vagy lekopott rúzs, a töredezett lakkozás a körmön, az ápolatlan haj a szociális alulkultúráltság jele. Ma nem divat a szőrös hónalj (ez nagyon követendő, mert a testszagot okozó gombák mind ráülnek a szőrszálakra, és boldogan tenyésznek), nem szép a szőrös láb sem.
• Azért pár szót a fehérneműről is: nem csak azért kell igényesnek lenni, mert valaki látja!
• Zsebkendő: náthás időben egyszer használatos papír zsebkendő, de a táskában mindig van egy vasalt pamut zsepi.
Apropó, idéznék a Jelkép-könyvből. Kétszáz évvel ezelőtt mit lehetett üzenni a zsebkendő segítségével, ami persze akkor nem papír volt, hanem körbe csipkés, hímzett, hajszálvékony selyem- vagy batisztdarab. Ráadásul nem is orrfúvásra használták, legfeljebb gyönge női könnyeket itattak fel óvatosan a sarkával.
"A zsebkendőt az ajakhoz emeljük – Ismeretséget akarok veled kötni!
A zsebkendőt szétbontjuk – Megengedem.
A zsebkendőt a jobb kéz csuklója körül csavarjuk - Mikor látlak?
A zsebkendőt annyiszor emeljük fel, ahány órát akarunk jelezni.
A zsebkendőt félig összehatjuk – Hol?
A zsebkendő négy sarkát összefogjuk - Itthon.
A zsebkendőt szemeink elé tartjuk - Egyedül leszek!
A zsebkendővel a homlokot körülfogjuk - Megleplek valamivel.
A zsebkendővel legyezzük magunkat - Isten veled!
A zsebkendőt középen összegörcsöljük - Feledj el!"
Ha próbálgatják, rájönnek, játszi könnyedséggel lehet szavak nélkül is beszélni, bár számomra a „megleplek valamivel" üzenet végrehajtása némi gondot okozott. Na meg aztán az is baj volt, hogy papír zsebkendővel igyekeztem a műveleteket abszolválni.
(Folytatás: Gépkocsis illemtan)
Képalá:
A szerző rajza a kötetből
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.