Magas az egészségpénztáraknál azoknak az aránya, akik csupán statisztikai tételt jelentenek, díjat egyáltalán nem fizetnek - állapítottuk meg korábbi cikkünkben (Napi, 2008. augusztus 19.). A Stabilitás Pénztárszövetségnél erre reagálva elmondták: az egészségpénztárak alapszabályai lehetőséget adnak arra, hogy az egyes pénztárak maguk bírálják el, kit minősítenek pénztári tagnak. Az egyes pénztáraknak értelemszerűen nem éri meg a nem fizető tagokat oly módon megtartani, hogy az az aktív tagok vagy a pénztár költségeit terhelje - mondta el Juhász Istvánné főtitkár. Mint hozzátette: amennyiben alapszabályuk lehetővé teszi, a nem fizető tagokat mindössze nyilvántartják rendszerükben, nem azonnal szüntetik meg a tagsági viszonyt. Kormányrendelet szerint a pénztáraknak negyedévente kell adatot szolgáltatniuk a pénzügyi felügyeletnek (PSZÁF) a fizető, illetve nem fizető tagok létszámát illetően. A pénztártörvény pedig lehetővé teszi, hogy a nem fizető időszakban a pénztárak a tag hozamát megterheljék a mindenkori pénztári egységes tagdíj működési és likviditási alapra jutó hányadának megfelelő összeggel, legfeljebb a hozam mértékéig. Amennyiben utóbbi bekerül az adott pénztár alapszabályába és van hozam, amelyből a levonás megtörténhet, akkor a többi pénztártagot egyáltalán nem terheli a nem fizető tag utáni költség. Az OTP Egészségpénztár (Ep.) esetében nem fizető tagnak azokat nevezik, akik egyéni egészségszámlájának egyenlege legalább 12 hónapon keresztül nulla forint - tudtuk meg Studniczky Ferenc ügyvezetőtől. Alapszabályuk értelmében minden tagnak módjában áll kérni a tagdíjfizetési kötelezettség szüneteltetését. Ez előnyös megoldás, hiszen a tagdíjak nem fizetése miatti szüneteltetések hátterében többnyire az áll, hogy a munkáltató megszünteti a pénztártag munkavállalója részére biztosított egészségpénztári tagdíj-hozzájárulást vagy a tag elveszíti munkahelyét, az élethelyzet rendezésekor viszont bármikor újrakezdeti a tagdíj fizetését. Elmondta továbbá, hogy a lehetőség miatt valóban növekedett a tagdíjfizetést szüneteltetők száma, de mindez nem jelenti azt, hogy a szüneteltetők végérvényesen megszűnnének tagok lenni. Az OTP Ep.-nél jelenleg a szüneteltetők aránya 1,91 százalék. Studniczky megjegyezte: a nem fizető tagok nagyságrendje nincs hatással az aktív tagok költségeire, hiszen a legtöbb nem fizető pénztártag egyéni egészségszámlájának egyenlege nulla forint. Így nem vagy csak minimális arányban tudnak egészségpénztári szolgáltatást igénybe venni, ezért ezzel kapcsolatosan a pénztárnál munkateher és költség csak elhanyagolható mértékben jelentkezik, ugyanakkor soha, egyetlen nem fizető tagnál sem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy - általában anyagi körülményeinek változásával - ismét tagdíjfizetővé váljon. A pénztárak nemcsak nevükben önkéntesek, hanem tényleges tevékenységükben is - hangsúlyozta Lehoczky László, az MKB Ep. ügyvezető igazgatója. Éppen a leginkább rászorultak kerülnek olyan helyzetbe, hogy átmenetileg vagy tartósan nem tudják vállalni az egyébként az állami támogatás miatt anyagi előnyt eredményező egyéni befizetéseket. Lehoczky is úgy véli, hogy a tagok és a szektor lehetőségeinek fenntartása szempontjából is hasznosabb, ha a nem fizetőket a pénztárak türelmes, alapos információnyújtással, akár hosszabb időn keresztül is tagként megtartva segítik, hogy pénztári megtakarításaikat bármikor újrakezdhessék. Éppen ezért az MKB Ep. a nemfizetőket pénzügyi kereteik elköltésében nem korlátozza. A nem fizetés kezdetéig felhalmozott tőkéjük és hozamuk nem csökkenhet, csak a nem fizetés időszakában termelt hozamból kerül sor a jogszabály engedte működésialap-elvonásra, amivel a nemfizetők miatti költségek döntően kompenzálhatók. Kedvező - tette hozzá -, hogy a tavaly nem fizetők több mint 10 százaléka az idei első félévben újra befizetéseket kezdett teljesíteni. A mi tagpénztáraink gyakorlata - reagált a Stabilitás tagjainak véleményére Lukács Marianna, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége elnöke - azt mutatja, hogy igenis merülnek fel költségek akár a szüneteltető, akár a díjat nem fizető tagokkal kapcsolatban. Lukács az évente kötelezően kiküldendő egyéni számlakimutatást (ez nem kötődik tagi forgalomhoz) vagy a folyamatos felszólítások nyomda- és postázási költségeit említette. Ezek a költségek - hangsúlyozta - értelemszerűen a pénztár működési alapját terhelik, tekintettel arra, hogy nullás egyenleggel rendelkező tagtól nincs mit levonni. Lukács úgy véli, a jelenlegi, nem transzparens szabályozás következtében a tagok számára átláthatatlan, hogy a szolgáltatási időszakra (például az egészségpénztári tag munkaviszonya alatt felhalmozott, majd ezt követően nyugdíjasként csak fogyó számlára) mely költségek vonatkoznak. Szemléltetésképpen elmondta: amennyiben egy pénztár a befizetést nem teljesítő tag költségeit a hozamból kompenzálja, a tag egyszer levont működési költségei akár meg is duplázódhatnak. A pénztár működésének a tagok számára való átláthatósága miatt szükségesnek tartaná a pénztártörvény módosítását. Az új szabályban minden pénztárra nézve kötelezően meghatároznák, hogy a tagok számára legyenek egyértelműek ezek a költségek. A Lukács által vezetett Patikapénztárnál - mint arról szintén beszámoltunk - rendszeresen felülvizsgálják tagjaikat és a nemfizetőket (tehát nem a szüneteltetőket) felszólítják, szükség esetén fel is mondják tagsági viszonyukat. A Patikánál és az Új Pillérnél - tudtuk meg - kizárólag a befizetésekből vonnak le költséget, a hozamot csak a valós vagyonkezelési költséggel csökkentik, még a négyévenkénti patikakártya-csere díját sem terhelik a tagra. A Patikapénztárnál a 80 ezer fizető tag mellett mindössze 41 ember szünetelteti a tagdíjfizetését, ami ezrelékekben kifejezhető arány.