Kovács Erik klímaszakértő szerint tökéletesen beleillik az elmúlt 40 év trendjébe ez a melegedési tendencia, és várhatóan ez növekvő szélsőségek mellett fog a jövőben gyorsulni.

Megjegyezte, hogy az idei február középhőmérséklete országos átlagban a 8,2 Celsius-fokot érte el, ami 7 Celsius-fokkal volt több, mint az 1991 és a 2020 közötti klímanormál átlag. Szerinte ilyen nagy pozitív anomália 1901 óta nem fordult elő, egyetlen hónapban sem.

Az előzetes becslések alapján Európa nagy részén legalább 2 Celsius-fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet a normálnál, leszámítva az északi részeket – mondta Kovács Erik.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Közép- és Délkelet-Európa egyes részein 4-6 Celsius-foknál is nagyobb eltérést volt érzékelhető, akárcsak Magyarországon.

Kiemelte, hogy az 1980-as évek óta egyre melegebbek egyes évszakok a klímaváltozás miatt és egyetlen klímaszimulációban sem úgy tűnik, hogy csillapodna ez a melegedési tendencia a következő években. Közölte, már a március is hőmérsékleti csúcsokkal indult a februárt követően.

A kutató arra is kitért az Intézet honlapján megjelent cikkében, hogy a nyári napok száma, amikor a legmagasabb hőmérséklet eléri a 25 Celsius-fokot, az átlagosnál magasabb lehet idén tavasszal, májusban pedig már akár kora nyári hőhullámokra is számítani lehet, 80 százalék feletti valószínűséggel.

Ugyanakkor csapadék szempontjából az átlagnak megfelelő tavasznak ígérkezik az idei. Jövőre viszont újra szárazság lehet úrrá Közép-Európában, az Alpokban és a Kárpátokban pedig gyors hóolvadás valószínű az átlagnál magasabb hőmérsékletek miatt.

Kovács Erik kiemelte, hogy az április lehet a legcsapadékosabb tavaszi hónap a Kárpát-medencében, ugyanakkor 30 nap volt az eltolódás egyes haszonnövények rügyfakadása és virágzása, egyes gyümölcsök esetében. Emiatt jóval nagyobb esélye lehet a tavaszi elfagyásnak, mint 1970 és 2000 között.

Ezért érhetnek el komoly eredményeket az európai gazdák

A mezőgazdaság napjainkra - sok esetben a szó valós értelmében is - kulcsfontosságú csatatérré vált a pénzért, az élelmiszerért és az éghajlatváltozásért folytatott kultúrharcban. A gazdák ráadásul jól ráéreztek arra, hogy a 2024-es választásokkal terhelt évben sokkal érzékenyebben reagál a politika az utcai demonstrációkra.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább--->