A Fidesz és a közműhivatal váltig tagadja, hogy a nemzetközi gáztőzsdék összeomlása bárminemű mozgásteret nyitna a hazai lakossági gázárak csökkentésére - írta a napilap.

Ettől azonban az élet nem állt meg: az állami gáznagykereskedő, az MFGK az elmúlt évek során piaci áron, azaz egyre olcsóbban jutott hozzá a fűtőanyaghoz. Mivel ezt eladási áruk nem követte, a társaságnál óhatatlan extraprofit gyűlt fel. A kormányzat azonban ahelyett, hogy ezt a plusznyereséget továbbengedte volna a fogyasztóknak, inkább megpróbálta elrejteni. Egy 2016-os szabály szerint az - ott felismerhetetlenül bonyolultan meghatározott - extrahasznot nyereség helyett "passzív elhatárolásként" kell elkönyvelni.

Kapcsolódó

A MEKH egy közleményével a közelmúltban felhívta a figyelmet a nála gyűlő többlethaszonra, amit a MEKH "eltérésből származó eredménynek", illetve "tartaléknak" nevez. A Népszava szerint ez a közlés számos kérdést vet fel. Ha ugyanis az árat a szakhivatal fixnek nevezi, miként kerülhetett sor mégis a "téli rezsicsökkentésre". Azt se tudni, meddig gyűjtik a tartalékokat, ha a nemzetközi árak még három év után se lépik túl az általuk "elismert" mértéket.

Ráadásul a jelek szerint a közműhivatal semmilyen módot nem lát a lakossági gázárcsökkentésre. Miközben pedig a különböző számítások szerint a gázos tartalék százmilliárdnál is többre rúghat - ehhez képest a mostani 12 ezres egyszeri rezsitámogatás forrásigénye csak mintegy 38 milliárd.

Fotó forrása: Pexels.com/Suludan Diliyaer.