Nemcsak társadalmi, illetve energia- és biztonságpolitikai kihívásokat jelent a Magyarország és Ukrajna közti egyre súlyosabb szembenállás. Elsőre talán meglepően hangzik, de hazánk olyan helyzetben van, hogy még a háború lezárása is (újabb) gazdasági válságot okozhat hazánk számára.  

Bár az ukrajnai fegyvernyugvás geopolitikai érdek, gazdasági szempontból azonnali és drasztikus hatással lesz a magyar építőiparra. Hüse István, az Indotek Group ingatlanfejlesztési igazgatója az Economxnak elmondta: ha a fegyvernyugvás után egy nemzetközileg finanszírozott helyreállítási program indul, az „azonnali és brutális nyomást fog helyezni” a hazai szektorra. A szakember kiemelte a munkaerőpiaci kockázatokat:

jelenleg becsléseink szerint 30-40 ezer ukrán vendégmunkás dolgozik a hazai szektorban – ők egészen biztosan azonnal hazatérnének.

A munkaerő-elszívás mellett az építőanyag-ellátás is veszélybe kerülhet, ami súlyos árfelhajtó hatással járhat itthon. A háború előtt és részben még ma is jelentős mennyiségű fa, réz, valamint donbászi kohászatból származó vas és acél érkezett a hazai piacra.

Ha elindul az újjáépítés, ez az import teljesen el fog apadni. Egyszerűen nem lesz gazdasági rációja Magyarországra exportálni, ha helyben, alacsonyabb logisztikai költségek mellett, jóval magasabb áron lehet majd értékesíteni ezeket az anyagokat

– fogalmazott az igazgató, hozzátéve, hogy mindez olyan hirtelen kínálati válságot okozhat a magyar alapanyagpiacon, amellyel nagyon nehéz lesz megküzdeni.

Esélytelen fővállalkozók, masszív politikai ellenszél

Adódik a kérdés, hogy a magyar cégek milyen eséllyel indulnak a békét követő időszak gigantikus ukrajnai projektjeiért. Hüse István ingatlanpiaci és építőipari szempontból két, teljesen eltérő esélyekkel induló kategóriára bontotta a lehetőségeket.

A beszállítói és gyártói szegmensben reális és jövedelmező opció a magyar részvétel, hiszen ezen a szinten „a gazdasági racionalitás és a költséghatékonyság a nap végén mindig felülírja a politikai felhangokat”. Ha egy ukrán építőipari vállalatnak alapanyagra lesz szüksége, és a magyar termék minőségben és árban is versenyképes, meg fogja vásárolni.

Hüse Ist
Hüse István, az Indotek Group ingatlanfejlesztési igazgatója
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A fővállalkozói és ingatlanfejlesztői szinten azonban már kifejezetten szkeptikusak a kilátások, amit az iparági egyeztetések is visszaigazolnak. „Jelenleg nem látjuk realitását annak, hogy egy magyar vállalat közvetlenül, saját márkanév alatt sikeres ingatlanfejlesztésbe vagy generálkivitelezésbe kezdjen például Harkivban vagy Bucsában” – mondta az Indotek Group szakembere. Kifejtette: egy ekkora projekt lebonyolításához elengedhetetlen a helyi intézményrendszer és a munkaerőpiac támogató közege, ezt a bizalmi tőkét pedig jelenleg nagyon nehéz lenne felépíteni.

Zárt ajtók és a lengyel kiskapu

Arra a kérdésünkre, hogy a bizalmatlanságnak és a hátránynak kizárólag az-e az oka, hogy az adott vállalat magyar, Hüse István egyértelmű igennel felelt. „Ezek olyan létező geopolitikai és társadalmi feszültségek, amelyeket az üzleti tervezés során kőkemény kockázatként kell árazni” – jelentette ki.

A jelenlegi kilátások alapján, ha egy ukrán megrendelő egy lengyel, egy német vagy egy magyar építőipari cég között választhat, a szakértő szerint borítékolhatóan a lengyel vagy a német vállalat lesz a befutó, mert ők tudják zökkenőmentesebben megszervezni az operatív működést.

Ugyanakkor a hazai cégek számára is létezik egy működőképes, indirekt kiskapu a piacra lépésre. Hüse István szerint azok a magyar építőipari vállalkozások lehetnek sikeresek, amelyek rendelkeznek nyugat-európai vagy régiós kapcsolattal.

Egy lengyel hídfőálláson keresztül már minden további nélkül be lehet lépni az ukrán piacra, illetve komoly potenciál van abban is, ha a magyar cégek a békefolyamatban meghatározó nyugati fővállalkozók alvállalkozóiként, dedikált részterületeken kapcsolódnak be az újjáépítésbe

 – vázolta fel az alternatívákat az igazgató.

Egy nehéz év után

A napokban egyébként beszámoltunk arról is, hogy az építőipari termelés változatlan áron mérve – két visszaesést hozó év után – 2025-ben 2,8 százalékkal tudott bővülni. A tavaly december végi ágazati szerződésállomány csaknem 50 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A GKI februári felmérése szerint a megkérdezett építőipari vállalkozások harmada árbevételének növekedésére számít 2026-ben az előző évhez képest, csökkenéstől 21 százalékuk tart. A tavalyi első negyedév egyértelmű visszaesést hozott, de áprilistól decemberig csaknem minden hónapban növekedést tudott elkönyvelni az ágazat. Így az év egészében a termelés volumene 2,8 százalékkal bővült 2024-hez képest, azaz az építőiparban elindult a növekedési ciklus. Erre szükség is van, mert a 2025-ös teljesítmény még így is 4 százalékkal elmaradt a 2022. évitől.

Kapcsolódó