Ha nem cselekszik, az EU lemaradhat az Egyesült Államokkal folytatott versenyben – mondta a vg.hu-nak Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára.

A csütörtökön Brüsszelben kezdődött uniós csúcs előtt már megérkezett egy fontos hír: megnyílik Magyarország előtt az eddig visszatartott uniós források egy része. Az államtitkár szerint

ez a pénz eddig is járt volna az országnak.

Ennek hiánya annyiban jelentett nehézséget, hogy egyrészt a mostani háborús rendkívüli kiadások mellett gondoskodni kellett megfelelő források bevonásáról, másrészt a helyzet okozott némi bizonytalanságot a nemzetközi piac szereplőinél. A befektetők többsége jó ideje rájött a brüsszeli blokkolás valódi mozgatórugóira, és

annak látta a források visszatartását, ami valójában: politikai akció, vagy inkább büntetés

– közölte.

Kitért arra, hogy jelenleg a 12. szankciós csomag van terítéken az EU-ban, miközben nem látszódnak az eddigi 11 intézkedéscsomag eredményei. Oroszország a háború ellenére egyre növeli teljesítményét, Európa gazdasága viszont döcög, sőt részben az EU is ezért kényszerül anyagi kiigazításra. Brüsszel a harcok kitörése után Oroszországgal szemben szankciókat vezetett be, ezek azonban hozzájárultak az energia árának megugrásához, ami az egyik fő oka volt annak, hogy a kontinensen elszállt az infláció. A magas infláció magasra lökte a kamatokat, és Brüsszel most eurómilliárdok pótlólagos befizetését kéri a tagállamoktól egyebek mellett éppen azért, hogy ki tudja fizetni a közösen felvett kölcsönök megemelkedett kamatait – mondta. 

Beszélt arról is, hogy „vérfrissítés kell az uniós döntéshozatalban”, hozzátéve: jól jelzi ezt, hogy az Európai Bizottság a saját maga nehézkes bürokráciája miatt eddig a tagállamoknak járó helyreállítási források csupán negyedét folyósította, pedig a világjárvány már két éve elmúlt. Eközben az Egyesült Államokban célzottan, hatékonyan támogatták a világjárvány után a helyi vállalkozásokat. Ez az egyetlen mozzanat önmagában súlyosan sérti az EU versenyképességét – fejtette ki.

Arról is beszélt a lapnak, hogy a tárca várakozásai szerint decemberben már hét százaléknál is kisebbre szorítják az inflációt, jövőre pedig 5-6 százalékos lehet. Nemzetközi becslések ráadásul még ennél is alacsonyabb mutatót várnak. Így jövőre emelkedhet a hazai reálbér, az alapkamat pedig akár már februárban tíz százalék alá csökkenhet. Úgy véli, ezekre az előrejelzésekre a befektetők is figyelnek. Nem véletlen, hogy egyre alacsonyabb hozammal jut forráshoz Magyarország. Emlékeztetett: egy hét alatt két „kedvező értékelés” született Magyarországról, hiszen a Standard&Poor's után a Fitch Ratings is megerősítette hazánk besorolását.

A Fitch észrevételeiről itt írtunk részletesebben.

Arra a kérdésre, hogy tervez a kormányzat nagyobb hitelfelvételt, Tóth Tibor azt mondta: a tervek szerint dollárkötvényt bocsátunk ki a jövő év első felében. A befektetői érdeklődés már most számottevő – tette hozzá.

Szóka került, hogy az inflációkövető állampapírok iránt kiugró kereslet mutatkozott a lakosság körében és ők kiváló hozamra számíthatnak. Ám az államtitkár szerint a csökkenő infláció ugyanakkor hozamcsökkenést feltételez a későbbiekben, emiatt az Államadósság Kezelő Központ új megoldásokon, termékeken dolgozik. Bejelentette, hogy piacra kerül például egy három éves, fix kamatozású állampapír, amely stabil kamatot kínál. Ez a konstrukció várakozásaik szerint „olyan sikerrel kecsegtet, amely hozzájárulhat az ügyfélkör bővítéséhez.”

Makronóm: újra kéne hangolni a jegybanki eszköztárat

A jegybanknak biztosítania kell az árfolyam stabilitását, miközben a gazdasági növekedést is elősegíti. A kettős cél teljesüléséhez szükség lenne a jegybanki eszköztár finomhangolására, tudatosabb és bátrabb használatára - írja Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza, aki az MNB, az intézetet kritizáló elemzésére reagált. >>>