A tartástól az 50 bázispontos kamatemelésig mindenféle verziót lehetségesnek tartottak pénteken piaci makroelemzők a tekintetben, hogy mit lép keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. A gyenge forint, a magas bérek, a romló inflációs várakozások és a politika keveredett az érvek között.
Nem emel kamatot kedden a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, mert addig nem akarnak felemás jelzéseket küldeni a gazdaságnak, amíg le nem ülnek az új kormánnyal és fel nem állítják az új makropályát – vélekedett a NAPI Gazdaság kérdésére Nagy Márton az ING vagyonkezelő elemzője.
50 bázispontos kamatemelés lesz, mert a monetáris tanács eddigi tevékenysége azt bizonyítja, hogy a „jegybank nem lő söréttel”, komolyan veszi az infláció alakulását, annak befolyásolását alapvetően a forint árfolyamán keresztül képzeli el és ez most kamatemelést tesz szükségessé – nyilatkozta ugyanerről Zsoldos István, a CA-IB elemzője. Zsoldos bevallása szerint maga is őrlődött a tartás és az 50 bázispontos emelés között, de a pénteken megjelent béradatok arról győzték meg, hogy az MNB-nek nem áll módjában kivárni, amíg kitisztul az inflációs trend.
A legutóbbi inflációs adat lényegében az egyetlen olyan kérdés, amelynek értelmezésében megegyeznek az elemzők: nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a vártnál magasabb értékből, sőt trendfordulóról sem érdemes beszélni a 12 havi adat egyhavi emelkedése miatt, mert az alapvetően az idényáras zöldségek miatt következett be. Márpedig, ha az MNB ez alapján döntene, akkor könnyen érhetné az a vád a jegybank inflációs héjáit, hogy „krumplin és káposztán nevelkednek”.
A kamatemelést – már azok, akik ebben hisznek – főképp a magas bérkiáramlással, a romló inflációs prognózisokkal és a forint gyengülésével, illetve nagy volatilitásával magyarázzák. Az év végi 12 havi inflációs prognózis a Reuters pénteken közzétett elemzői konszenzusa szerint 30 bázisponttal 5,68 százalékra emelkedett a legutóbbi felmérés óta, nem mellesleg kilépve ezáltal az MNB és a kormány által meghatározott célsávból. A reálbérek az első hónapban az előző év első negyedévéhez képest 11,8 százalékkal nőttek.
A forint pénteken délután a sáv erős oldalán 11,16 százalékig gyengült, s ez már túl van azon a 245 forintos lélektani határon, amelyen innen legfeljebb preventívnek lehetett volna nevezni egy monetáris szigorítást, s amely fölött már inkább piackövetésről beszélhetünk – fogalmazott Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője.
Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője szerint 50-50 százalék az esélye egy 25, illetve egy 50 bázispontos emelésnek. Az elemző a 25 bázispont melletti érvként hozta föl, hogy azt is megmutatná a piacnak, mi a következő hónapok trendje. A forintárfolyam ugyanakkor eddig meghatározó volt az MNB döntéseiben, és ez most az 50 bázispontos emelés mellett szól.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.