Becslések szerint a közszolgáltatási fogyasztások több mint nyolcvan százalékát ma is ilyen módon rendezi a lakosság - ismerteti a lap. A tilalom többek között kiterjed a víziközmű-, a távhő, elektronikus és hírközlési, valamint a villamosenergia- és földgázszolgáltatást nyújtó vállalkozásokra.
Legutóbb a Magyar Telekom tett kísérletet 142 forintos pótdíj kivetésére abban az esetben, ha ügyfele sárga csekkes befizetést választana, de korábban a Telenor is e megoldás mellett döntött, és a Vodafone is fontolóra vette - emlékeztet a lap.
A Telekom azzal magyarázta a pótdíj kivetését, hogy a csekk kiállítása többletköltséget jelent, ráadásul nem környezetkímélő. Ágazati szakértők szerint ugyanakkor a rendszer használata nem kerül többe, mint a banki vagy internetes átutalás, viszont a posta közbeiktatása miatt komoly hasznot jelent az államnak. A csekkes fizetések visszaszorításának célja mögött ennek mérséklése húzódhat meg - írja a Magyar Nemzet.
Legolvasottabb
Több mint 937 milliárd forintot utal hazánknak az EU: el is dőlt 2026?
Új lakossági állampapír érkezik
Lehullt a lepel: ez a súlyos titok állhat Emmanuel Macron napszemüveges beszéde mögött
Nem kegyelmeztek a magyar képviselők Ursula von der Leyennek: kínos helyzetbe hozták
Miért kerül ugyanaz az autó Európában 2,5-szer többe, mint Kínában? Itt a válasz
Megvan a legtöbb betegség origója: ha most lép évtizedeket nyerhet
Vírusriadó: az orvosok már kongatják a vészharangot, erre nem vagyunk felkészülve
„Teljes kudarc”: kőkeményen odaszóltak Putyinnak
Fasírtba tette Trumpot a „jégszigeti” veszedelem: így áll bosszút Európa