Tavaly ilyenkor tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amelynek előzménye a korábbi kancellár, Olaf Scholz vezette, az SPD-ből, a Zöldek pártjából és a liberális FDP-ből álló kormánykoalíció 2024 decemberi, azaz idő előtt felbomlása volt. Így jött létre a CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciója.

Bár a legtöbb mandátumot – 208 képviselővel – a CDU/CSU és SPD kormánykoalíciója kapta, de az Infostart arról ír, hogy a „matematikai győztes” mégis az AfD volt. A párt ugyanis 76-tal növelték mandátumainak számát, így 152 képviselővel a Bundestag második legerősebb pártja lett. A legnagyobb vesztes az SPD volt: 87 mandátumot veszített, így 120 képviselője maradt az új parlamentben.

Kapcsolódó

A Bild című német lap megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 24 százaléka egy CDU/CSU és AfD koalíciót látna szívesen, míg 20 százalék az SPD, a Baloldal Pártja és a Zöldek együttműködését támogatná.

A Bundestag-pártjainak „pillanatnyi” támogatásáról szóló felmérésben a CDU/CSU és az AfD egyaránt 25 százalékon áll, míg az SPD 16 százalékon stagnál. A Baloldal Pártja és a Zöldek támogatottsága egyaránt 11 százalék. A hírportál szerint ez jól mutatja a lakosság hangulati barométerét.

Mindeközben a Bundestag pártjai továbbra is elzárkóznak az AfD-vel való együttműködéstől. A CDU legutóbbi kongresszusán Friedrich Merz kancellár és pártelnök ismét megerősítette az úgynevezett „együttműködési tilalmat” az AfD-vel szemben. A „tűzfalat” azonban Jens Spahn, a CDU parlamenti frakciójának vezetője szerint a Baloldal Pártjával szemben szintén fenn kell tartani.

A következő hónapokban több tartományban is választásokat tartanak, köztük Baden-Württembergben, valamint két keleti tartományban, Szász-Anhaltban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában, ahol az AfD különösen erős.