Eltűntek a tavaly bevezetett, központilag ajánlott minimumpontszámok számos gimnázium idei felvételi tájékoztatójából – írja a Népszava.

A tankerületi központok egy évvel ezelőtt még iránymutatásként küldték meg az iskoláknak, hogy a központi írásbelin milyen pontszám alatt ne vegyék fel a diákokat a rangsorba, ám ezt több intézmény kötelező feltételként alkalmazta.

Az ajánlás szerint a négy évfolyamos képzéseknél legalább 50, a nyelvi előkészítőknél 60, a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumoknál pedig 70 pont lett volna az elvárt minimum a százpontos írásbelin.

Számos iskola – köztük fővárosi gimnáziumok – ezt konkrét ponthatárként rögzítette, egyes esetekben utólag módosítva a felvételi szabályzatot is. Emiatt tavaly több diák már az írásbeli után kiesett a felvételi eljárásból.

A lap szerint idén ezek a követelmények már nem jelennek meg a felvételi tájékoztatókban. A Klebelsberg Központ azt közölte: az intézményvezetők a hatályos jogszabályok alapján maguk dönthetnek a felvételi ponthatárokról, és nem tudnak arról, hogy panasz érkezett volna a tavalyi gyakorlat miatt. Korábban a központ azzal indokolta az ajánlást, hogy növelni kívánták a gimnáziumok presztízsét, illetve azt, hogy a diákok „megfelelő helyre” kerüljenek.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke azt mondta: az idei tanévben nem kaptak ilyen jellegű felhívást a tankerülettől. Szerinte tavaly nem volt szerencsés, hogy az ajánlást egyes tankerületek szigorúan, mások lazábban értelmezték, így annak „semmi értelme nem volt”. Úgy véli, egységes alapelvárásnak lehetne létjogosultsága, de nem előkészítetlenül és nem „fűnyírószerűen”.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint idén a tankerületek már nem erőltetik a minimumponthatárokat, ami érthető a tavalyi zavaros helyzetek után. Felidézte: az utólagos szabálymódosítások összezavarták a szülőket, diákokat és pedagógusokat, ráadásul előfordult, hogy jó képességű tanulókat csak néhány hiányzó pont miatt utasítottak el.