Aligha lehet okuk panaszra az önkéntes nyugdíjpénztári tagoknak, a kockázatvállalás – ahogy 2023-ban és 2024-ben is – tavaly is kifizetődőnek bizonyult. Volt példa 20 százalék feletti hozamra is, igaz a legmagasabb részvénykitettséggel rendelkező portfólióknak láthatóan nem tett jót a forint erősödése. 

Az összehasonlításokban rendre az élbolyban szereplő Allianz Önkéntes Nyugdíjpénztár ezúttal is hozta a kötelezőt, a kockázatvállaló portfóliójuk 22,7 százalékos árfolyam-emelkedéssel zárta az évet. Ezzel az amerikai tőzsde (S&P 500 index) 16,4 százalékos teljesítményét bőven sikerült felülmúlni, a magyar részvénypiacét (40 százalék) viszont megközelíteni sem. Az alap 10 százalékos súllyal tartott magyar állampapírokat, 90 százalékot pedig részvényekbe fektetett.
Az Allianznál választható további 3 portfólió közül kettő teljesített jobban a kockázatmentesnek tekintett állampapír hozamoknál: 10 és 14 százalékkal. 

A portfólión belüli magas részvényarány ugyanakkor nem garancia a kiugró teljesítményre. Az Alfa Nyugdíjpénztárban például nem ért el hozamot a MegaTrend portfólió, amelynek 70-30 százalékos a részvény-kötvény aránya. Az abszolút hozamos portfóliójuk viszont 12,5 százalék pluszban zárt, a növekedési (itt egyensúlyban van a részvény-kötvény arány) pedig 13,7-et.

Az Erste nyugdíjkasszában is sikerült elérni kétszámjegyű hozamot, bár a kiugró teljesítmény ezúttal elmaradt, a Lendület portfólió teljesített a legjobban, amely végül 11,9 százalékkal zárt.

Az OTP Nyugdíjpénztárban ennél valamivel sikeresebben kezelték az öngondoskodók pénzét, a dinamikus portfóliójuk 13 százalék felett hozott, a növekedési pedig 12 és felet. 

A magyar nyugdíjpénztári szektor jellemzői.

Az MBH Bankkal éveken át együttműködő Gondoskodás Nyugdíjpénztár részére tavaly ősztől a CIG Pannónia végzi a vagyonkezelési szolgáltatást. A kassza tagjai a Lendületes portfólióval 12 százalék feletti hozamot érhettek el, ezért cserébe be kellett vállalni a 80 százalékos kitettséget a részvénypiacokon. 

A magyarázat arra, hogy a legnagyobb részvénykitettséggel rendelkező pénztári portfóliók  (egy kivétellel) megálltak 10-14 százalékos hozamnál, az lehet, hogy a felvett pozíciókon magas volt a devizás kitettség. Ebben az esetekben a befektetés hiába teljesített erősen a saját devizában (dollár, euró), forintra átszámolva – a magyar fizetőeszköz tavalyi erősödése miatt – a hozam lecsökkent. 

Az önkéntes nyugdíjpénztárakra egyébként sem jellemző az aktív alapkezelés: nem változtatják a portfóliók összetételét a piaci változásoknak megfelelően. Ez egyrészt olcsóbb, viszont az önkéntes nyugdíjpénztári hozamok is jellemzően alacsonyabbak, mint amennyit például egy vegyes-, vagy részvényalap általában elér.

A fentiekhez képest üdítő kivételt jelent a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár. Itt a portfóliók nem a szokásos fantázianevet viselik, hanem úgynevezett céldátum portfóliók közül lehet választani, amelyek a nyugdíjszolgáltatás várható igénybevételének évét (2035, 2045, 2055) jelölik. A portfóliók összetétele és kockázati szintje előre meghatározott módon csökken a céldátum eléréséig.  

Kapcsolódó