Az elmúlt évtized végére már 100 ezer magyar nőnél diagnosztizáltak emlőrákot. Ez a nőknél a leggyakrabban diagnosztizált daganatos betegség, 2011-2019 között 70 ezer beteg került az ellátórendszerbe. Minden nyolcadik nő az élete során szembesül a betegséggel.

Ez évente 7-8 ezer új mellrákos beteget diagnosztizálnak Magyarországon, hangzott el a Mellrák Világnapja (október 1.) kapcsán rendezett háttérbeszélgetésen. 

Egyre fiatalabb korosztály érintett

Az emlőrák továbbra is a leggyakoribb daganattípus a magyar nők körében, de az elmúlt évtizedben a betegség előfordulása jelentősen megnőtt a fiataloknál, különösen a 30–39 éves korosztályban – derül ki az MSD Magyarország legfrissebb, valós hazai adatokon alapuló kutatásából. A 40 év alatti korcsoportban a betegség agresszív altípusa, a tripla negatív emlőrák (TNBC) aránya is magas: minden negyedik beteget ezzel diagnosztizálnak. 

2019-ben az emlőrák az összes új daganatos megbetegedés 13 százalékát tette ki, és a női daganatos halálozási okok közül az első helyen állt.

A hazai onkológiai trendek tükrében az emlőrák nemcsak a gyakorisága miatt emelkedik ki, hanem változó életkori megoszlása és altípusonként eltérő viselkedése okán is.

Kapcsolódó

A 40–49 éves korosztályban 2019-ben több mint ezer új esetet azonosítottak, ami ebben a korcsoportban négyszer-ötször gyakoribb előfordulást jelent, mint a második leggyakoribb daganat, a melanoma. A legnagyobb növekedés azonban a 30–39 éves korosztályban látható, ahol az előfordulás növekedése meghaladja a 32 százalékot egy évtized távlatában – derül ki az MSD elemzéséből.

Az emlőrák az egész világon a nők vezető daganatos betegsége, mondta Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. Nőtt az incidencia, az új betegek aránya, de csökkent a halálozás, vagyis ez azt jelenti, hogy egyre többen járnak szűrővizsgálatra és a betegség már krónikussá szelídíthető, de ehhez az kell, hogy minél korábbi stádiumban felismerjék.

A korán diagnosztizált betegek egy részénél ma már lehetőség van kemoterápia nélküli kezelésre is, ez azonban nem minden daganattípusra igaz, ugyanakkor a hormonfüggő daganatok áttétes esetei is sokáig kezelhetőek kemoterápia nélkül.  A kemo továbbra is az ellátás fontos része, de sok esetben már kombinálják biológia/immunterápiával. Ma már tudják, hogy 13 rák esetében az elhízás kiemelkedő ok a daganat kialakulásában – mondta Dank Magdolna.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai szerint 2022-ben 2,3 millió nőt diagnosztizáltak emlőrákkal és 666 ezer beteg halt meg ebben a betegségben, a mellrák a nők körében vezető halálok.

Magyarországon 100 ezer fő esetén 101 emlőrákos esetet diagnosztizáltak 2019-ben, ezt összehasonlítva a férfiak esetében a vastag-és végbélrákos betegek számával az látszik, hogy a nők érintettsége sokkal jelentősebb. A férfiaknál 100 ezer lakosra 87,2 vastag és végbélrákos megbetegedés jutott, mondta Kiss Zoltán adatkutatási divízióvezető, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense. 

Hangsúlyozta, hogy egyre több a fiatal beteg, a 30-39 éves korosztálynál van jelentős emelkedés, ez pedig az obezitással (elhízással), a késő gyermekvállalással is összefügghet – tette hozzá Kiss Zoltán.

A betegség ötéves túlélésével kapcsolatban Kiss Zoltán kiemelte, száz diagnosztizált esetből a betegek 74,1 százaléka öt év múlva is élt.

Hangsúlyozta, hogy a mellrák egy kedvezőbb túlélésű daganatos megbetegedés, mint a vastagbélrák vagy a tüdőrák, hiszen háromszor-négyszer akkora a túlélés esélye. 

Négy féle mellrák altípust különböztetnek meg, mindegyiknek más és más a terápiás kezelése – erről Horváth Zsolt, a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Onkoradiológiai Központ vezető főorvosa beszélt.

Az egyén felelőssége nagyon fontos

A 2012–2019 közötti a nők mammográfiás átszűrtsége és átvizsgáltsága 48,1–51,5 százalékos sávban volt, ami a 2020–2021-es szűrési ciklusra 31,8 százalékra csökkent. Ezen belül az átszűrtség a 30,3–31,2 százalékos sávból 20 százalékra csökkent, míg az átvizsgáltság a 17,7–20,7 százalékos sávból 11,8 százalékra csökkent. Mind a szűrési és mind a diagnosztikus célú mammográfiás vizsgálatok száma csökkenő tendenciát mutat Magyarországon.

Ugyanakkor azt fontos megjegyezni, hogy a szervezett szűrővizsgálatokon részt vevő nőknél 60 százalékkal alacsonyabb az emlőrák miatti halálozás kockázata a diagnózist követő 10 éven belül. Kérdésre válaszolva Horváth Zsolt kiemelte, hogy a fiatalok között valóban jelentősen csökkent a szűrővizsgálaton résztvevők aránya, az idősebb korosztály könnyebben meggyőzhető. Ugyanakkor nagyon sokan járnak a magánellátásba szűrővizsgálatra és ezekkel az adatokkal nem rendelkeznek. 

Arra is felhívta a figyelmet, hogy tekintse magát rizikó csoportba tartozónak az, akinek a családjában előfordult mell- vagy méhnyakrák, esetleg a férfi rokonai között prosztatarák. 

Korábban szó volt arról, hogy egy új protokollt vezetnek be a mammográfiás szűrővizsgálatoknál és a jelenlegi 45 éves kor helyett 40 éves kortól már behívnák a népegészségügyi szűrés keretében az emlőszűrésre a nőket. Erre pedig az onkológus szakma és az egészségpolitikusok részéről is meg van a nyitottság, de egyelőre még nem született meg a rendelet, hogy ezt a ellátórendszerben alkalmazni lehessen.