A külügyminiszter a magyar uniós csatlakozás kilencedik évfordulója alkalmából az M1 Ma reggel című szerdai műsorában kiemelte: ezt Magyarország közép-európai országként sem tehetné, hiszen Közép-Európa-politikájának egyetlen megvalósítási tere az integráció. A magyar kormány nem kívánja felülvizsgálni az ország uniós tagságát, de fontos, hogy megvédje a nemzeti érdekeket az EU-ban, és részt vegyen az integráció megerősítésében és megújításában - mutatott rá.

Úgy vélte, az unióval fennálló viták alkalmat adnak arra, hogy a kormány elmondja, megmagyarázza, mit miért csinál, megvilágítsa az intézkedései hátterét. Ugyanakkor vannak félreértések is, amelyek mögött sokszor politikai megfontolások állnak - mondta a tárcavezető. Hozzátette: az elmúlt évek "az átlagosnál több vitát és nézeteltérést" hoztak felszínre.

Máshol is ez van

Hangsúlyozta: abban, hogy az országban erősödik az euroszkpeticizmus, szerepet játszik, hogy Magyarország kilenc éve tagja az uniónak, és ebből közel hét évben válság volt az országban. Magyarországon már 2006-ban megjelent a gazdasági, pénzügyi, költségvetési, politikai és morális válság, és ezt tetézte a későbbi globális válság - emlékeztetett. Martonyi kitért arra is, hogy jelenleg egész Európában erősödik az euroszkepticizmus, sőt egyre többen kétségbe vonják az európai projekt értelmét és célját, így Magyarország nem különbözik a többi országtól a fokozódó ellenérzések tekintetében.

Az a nemzetközi, politikai, ideológiai ihletésű kampány, amely kétségbe vonja a magyar kormány demokratikus elkötelezettségét, a jogállamiságot, sokat árt - közölte. Mint mondta, európai szinten is folyik a pártverseny, "ennek isszuk a levét", mert a belső politikai harcokban Magyarországot is felhasználják eszközként.

Párbeszédre készen

A külügyminiszter úgy látja, a vitákban konkrétumokról, tényekről kell beszélni, és Magyarország kész a párbeszédre, a konzultációra. Kezdettől ez a kormány álláspontja, és több esetben eredményesnek is bizonyult, hiszen sok kérdésben találtak megoldást, bizonyos jogszabályokon változtattak is - idézte fel. Úgy fogalmazott, a bizottság elnöke, José Manuel Barroso legutóbb megjelölt három olyan kérdést az alaptörvény módosításával kapcsolatban, amelyeket az uniós testület jogsértéséként érzékelhet - "bár ezt egyértelműen nem mondták ki" -, és ezek olyan konkrét ügyek, amelyek "értelmes párbeszéddel" rendezhetők.

Magyarország 1994-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, és 2004. május 1-jén csatlakozott az integrációhoz.