A legfrissebb, 2016-os adatok szerint a zöld adókból származó kincstári bevételek a magyar GDP 2,6 százalékára rúgtak, miközben az uniós átlag 2,4 százalékon állt - idézi a Népszava a KSH most megjelent környezeti helyzetképét, melyben azt írták, hogy Magyarországon az energiára kivetett adók a legnagyobb súlyúak, ahogy a legtöbb EU-s országban. Viszont az energetikai terhek aránya csökken a környezetvédelmi adók között: míg 2005-ben még 76, 2016-ban már csak 74 százalékra rúgott, amelynek a legnagyobb részét (88 százalékát) az üzemanyagok jövedéki adója tette ki.

Csökkent a környezetvédelmi jellegű adók részaránya a teljes adózási rendszeren belül: a 2005-ös 7,5 százalék helyett 2016-ban már csak 6,7 százalékra volt. A GDP-hez képest mért 2,6 százalék viszont csak 0,1 százalékpontos lemorzsolódás - olvasható a jelentésben.

Kapcsolódó

De nagyon kevés a magyar rendszerben a tényleges zöldadó, ami a környezetre káros tevékenységek drágítaná, vagy a szennyezést büntetné. A lap azt írja, hogy ezek mértéke alig hoz valami a költségvetésnek: a környezetvédelmi termékdíj és a környezetterhelési díjak mértéke 2006-ban évi 84 milliárd forintra rúgott, ami idén sem éri el a százmilliárdot. Az  akkumulátorra és a csomagolóanyagokra kivetett díjból jövőre 4,9 milliárd bevételt tervez az állam. Ez a közel 20 ezer milliárdos főösszeghez képest elenyésző. Vagyis az adórendszer valóban csak első látásra támogatja a környezetvédelmet.

A probléma ezzel az, hogy a fogyasztás révén a lakosság felel a világszintű éghajlatváltozásért leginkább okolható üvegházhatású gázkibocsátás 31 százalékáért.