Hozzátette, a sajtóból értesült az önkormányzati törvényhez beadott módosító javaslatról. Ha Budapest megyévé válna, akkor Debrecen lenne Magyarország legnagyobb városa, Budapest pedig csak megyei feladatokat látna el, a közszolgáltatásokat a kerületeknek kellene elvégezniük. Ha pedig a több kerületet érintő beruházásokat nem a főváros valósítaná meg, a 4-es metró építését öt, a budai fonódó villamos kialakítását hat, a Széll Kálmán tér rendezését pedig három kerületnek kellene megoldania.

Tarlós István úgy fogalmazott, a jelenlegi helyzetben mindenkinek felelősen kell viselkednie, a fővárosnak pedig segítséget kell nyújtania a kormánynak. "Nem vagyok benne biztos, hogy az önkormányzati törvényhez benyújtott, előbb említett módosító javaslatokról tud-e egyáltalán a miniszterelnök" - jegyezte meg a főpolgármester.

A főváros termeli ugyan a hazai össztermék jelentős részét, és itt keletkezik a személyi jövedelemadó bevételének nagy része, de utóbbinak alig egy százaléka marad a fővárosnál, a helyi adókat pedig kerületek vetik ki. Tarlós István emlékeztetett rá, hogy az adósminősítők 2002 óta harmincszor állapították meg, hogy a BKV helyzete nem kezelhető. A főpolgármester úgy vélte, a főváros adókivetési jogának megadása mellett szükséges a mintegy 20 milliárd forintos bevételt hozó dugódíj bevezetése, valamint a személyszállítási törvény módosítása. Ha így marad a helyzet, akkor a BKV csődje már januárban bekövetkezik, ez pedig veszélybe sodorhatja a közlekedési vállalat beruházásait, akár a 4-es metró 180 milliárd forintot kitevő uniós támogatását is - emelte ki.

Azzal kapcsolatban, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a fővárost is leminősítette, a főpolgármester azt mondta, ennek a napi működésben nem lesz érezhető hatása, Budapest ugyanis már 2010-ben elérte hitelfelvételi képességének a korlátját, új hitelt amúgy sem tudna felvenni.

 

Kapcsolódó