Orbán Viktor a Békecsúcs és egy borotválkozás után letette az új, egymilliárd eurós terminál alapkövét

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér új mérföldkőhöz érkezett: megkezdődik a légikikötő és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra nagyívű fejlesztése. Az új épületkomplexum ünnepélyes alapkőletételére február 20-án került sort, ami azért lehet érdekes, mert Orbán Viktor 6:18-kor érkezett meg Budapestre a február 19-ei amerikai békecsúcsról.

Tehát délelőtt 10-kor újra a színpadon állt a washingtoni seregszemle után.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Az ünnepélyes rendezvényen Orbán Viktor mellett Nicolas Notebaert, a VINCI Concessions vezérigazgatója, a VINCI Airports elnöke is mondott beszédet. 

Orbán Viktor: hamarabb megtérült a beruházás

Sok üzletet közöttem a magyar kormány nevében, nagyokat is, de az volt a legjobb megállapodás, amit a VINCI-vel kötöttem - kezdte Orbán Viktor. Azzal indokolta, hogy ezzel kerülték el a csapdát, amit az állami tulajdon magával hoz. Olyannal foglalkozunk, amihez nem értünk, nem tudunk repülőteret működtetni, ezért kellett egy partner ehhez - fogalmazott a kormányfő. 

Arról is beszélt, hogy nem egyszerűen befektetőként tekintenek a VINCI-re, "befogatuk őket". "Mi gyanakvó népség vagyunk" - folytatta, szerinte akihez nincs bizalmunk, azokat nem engedjük be, Nyugaton ezzel szemben azokat engedik be, akiket nem kéne - magyarázta. Arról is beszélt Orbán Viktor, hogy sosem gyarmatosított Magyarország, de sosem engedtünk, hogy minket gyarmatosítsanak. Szerinte a magyarok szemmagasságban tárgyalnak: mindenkinek egy esélye van, hogy elmondja, milyen tervei vannak hazánkkal kapcsolatban.

Arról is beszélt, hogy a Budapest Airport 331 millió euró jövedelmet termelt, ami 25 százalékkal több a várakozásoknál. Így a beruházás két évvel hamarabb térül meg - tette hozzá. 

A legnagyobb fejlesztésnek ő is az új, egymilliárd eurós terminált nevezte, de kiemelte, hogy a közlekedési koncesszió is halad már. A következő időszakban 25 millió utasra számítanak, és arra, hogy a Liszt Ferenc reptér lesz az évtized végére a régió legjelentősebb légikikötője. 

Orbán Viktor szerint ezt csak a háború akadályozhatja meg, mert "a háborús szomszédság nem turista csalogató dolog". Megismételte, hogy a háborúból ki kell maradni, majd a saját kormányzatára utalva kijelentette, "ez a járat Budapestről indul és nem kér átszállást Brüsszelben".

Egymilliárdos befektetés

Az új terminál nemcsak a Budapest Airport, hanem a légiközlekedés szempontjából is sokat jelent majd - fogalmazott Nicolas Notebaert. A Budapest Airport első embere felhozta, hogy tavaly volt az első alkalom, amikor elérte a 20 milliót az utasforgalom.

Elmondta, hogy a magyarok is egyre többet utaznak, a teljes utasforgalom tavaly 12 százalékkal bővült az előző évhez képest, míg a cargo 40 százalékos növekedést mutatott. A légiszállítás esetében a régiónk és Ázsia viszonylatában először köröztük le Bécset és Münchent. 

Elmondta, hogy a Budapest Airport a lenyűgöző eredmények mellett biztosította a nyári időszak zavartalanságát, a repülőtér teljes kapacitással működött, majd az igazgató köszönetet mondott a januári téli időszakban kifejtett munkáért is.  

Bejelentette: idén további transzatlanti járatok indulnak Philadelphia, Toronto, Szöul és Kína felé.
A koncessziós modell szépségének nevezte, hogy több fejlesztési program is egyszerre zajlik, többek között a 2A és 2B kapacitásbővítése.

Nicolas Notebaert elmondta, hogy 2030 utáni időszakban is folytatódik a növekedés, a legjobb feltételekkel, a világ minden tájáról várják az utasokat. A ma megkezdett főépület évente akár 10 millióval több utast is tud fogadni, új integrált terminál lesz, kereskedelmi fejlesztési tervekkel.
A következő 10 évben 1 milliárd eurót csoportosítanak át a harmadik terminálra. A működést naperőműpark segíti, a megközelíthetőséget pedig új vasúti és közúti program segíti. Ez csak előnyökkel járhat ez a nemzetgazdaság számára - fogalmazott az igazgató.

Történelmi építkezés

Egyébként a kormányzat reményei szerint a magyar gazdaságtörténet egyik meghatározó infrastrukturális beruházása veszi kezdetét a mai nappal a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami egyben a 2024-es tulajdonosváltást követő stratégiai integráció első látványos mérföldköve. A fejlesztés elsődleges célja, hogy Budapest ne csupán kiszolgálja a dinamikusan növekvő utasforgalmat, hanem Közép-Európa megkerülhetetlen légi kikötőjévé és logisztikai bázisává váljon. Ugyanis a magyar légiközlekedés jövőjét alapvetően meghatározza a repülőtéri infrastruktúra fejlesztése. A következő évtized egyik legjelentősebb közép-európai repülésfejlesztési beruházása mind Magyarország gazdaságának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztéséhez, mind a növekvő turisztikai igények magas színvonalon történő kiszolgálásához hozzájárul.

A beruházás gerincét a terminál-infrastruktúra radikális bővítése adja. A jelenlegi, évi 15-16 milliós utasforgalmat kezelni képes rendszert úgy alakítják át, hogy az a következő években már a 18-20 milliós utaslétszámot is zökkenőmentesen, magas színvonalon tudja kiszolgálni. Ezzel Magyarország közvetlen versenybe száll a bécsi és varsói repülőterekkel a régiós dominanciáért.

A fejlesztési program főbb pillérei:

• Az utaskiszolgáló területek és a beszállítókapuk modernizációja.
• A biztonsági ellenőrző rendszerek digitalizációja a várakozási idő minimalizálása érdekében.
• A fenntarthatósági vállalások teljesítése, célul kitűzve a karbonsemleges működést.

Ugyanakkor az alapkőletétel egy sokkal nagyobb, mintegy 2,5 milliárd eurós (nagyságrendileg 1000 milliárd forintos) gigaberuházás része.

A beruházási csomag részleteit korábban Lázár János építési és közlekedési, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ismertette. A kormányzat kifejezett célja a regionális versenytársaktól való elrugaszkodás és az éves utasforgalom 40 millió főre történő növelése a következő évtized közepére. Lázár János korábban hangsúlyozta, hogy a Budapest Airport az állami visszavásárlás óta a vártnál is több profitot termel, és a járatok pontossága is javult, ami meglátása szerint egyértelműen igazolja a tranzakció pénzügyi megtérülését az adófizetők számára.

Az infrastrukturális fejlesztés három fő pilléren nyugszik. Első lépésként egy 500 millió eurós keretből gazdálkodó közútfejlesztés indul meg: 2028 végéig egy új, 12 kilométer hosszú, kétszer három sávos gyorsforgalmi út épül. Ezt követi a régóta várt kötöttpályás kapcsolat megteremtése és a terminálkapacitás bővítése, amelyek egyaránt 1-1 milliárd eurós költségvetéssel kalkulálnak, és a tervek szerint 2035-re készülnek el. A vasúti beruházás keretében egy 27 kilométeres, részben a föld alatt futó reptéri gyorsvasút jön létre Kőbánya és Monor között, amely révén a Nyugati pályaudvarról mindössze 15-20 perc alatt elérhetővé válik az utasterminál. Ezzel a fejlesztéssel párhuzamosan adják majd át az új 3-as Terminált is.

A gigaberuházás finanszírozási és teherforgalmi hátterét Nagy Márton nyilatkozataiból ismerhetjük meg. A gyorsvasút és a tervezett új teherforgalmi bázis megépítését, valamint üzemeltetését a kormányzat nemzetközi koncesszióba tervezi adni. A kormányzati elképzelés szerint ez a gazdasági modell garantálja, hogy a kivitelezéshez nem lesz szükség közvetlen állami forrásra, sőt, a tervek szerint a koncesszor fizet majd díjat a magyar államnak. A gyorsvasút használata várhatóan 3-4 ezer forintos jegyárral lesz elérhető az utasok számára. A teherszállítás terén szintén radikális lépések várhatók: mivel a jelenlegi ferihegyi bázis hamarosan eléri az évi 400-450 ezer tonnás maximális kapacitását, az ázsiai e-kereskedelem és a kínai áruforgalom drasztikus növekedése egy új, vélhetően zöldmezős beruházásként megvalósuló cargo repülőtér építését teszi indokolttá a túlzsúfolt budapesti agglomeráción kívül.