2025 októberében tovább erősödött a kiskereskedelmi szektor: a forgalom volumene – akár a nyers, akár a naptárhatástól megtisztított adatokat nézzük – 3,1 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentésében.
Ez elsőre akár jól is nézhetne ki, de fontos hozzátenni, hogy a növekedés motorját elsősorban a nem élelmiszert áruló boltok adták, amelyekben 5,2 százalékkal élénkült az értékesítés. Ezzel szemben az élelmiszerüzletekben jóval visszafogottabb, 1,2 százalékos bővülés látszik, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben csupán 0,6 százalékkal nőtt a forgalom.
A havi dinamika kedvezően alakult: a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelem teljesítménye októberben 0,5 százalékkal meghaladta a szeptemberit, vagyis a boltok forgalma hónapról hónapra is tovább kapaszkodott felfelé.
Az idei év első tíz hónapját összességében mérsékelt, de stabil növekedés jellemzi: január és október között a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát.
Nem minden arany, ami fénylik
A számokkal kapcsolatban az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) már csütörtökön jelezte, hogy a kiskereskedelemi forgalom nem tud kitörni az elbizonytalanodási csapdából. Hiába emelkedett a reálkereset közel 6 százalékkal, a lakosság fogyasztás kiadásai jelentősen elmaradtak ettől. A lehetőségek és tényleges fogyasztás közötti eltérést legerősebben a lakossági bizalom hiánya magyarázza. Hiába ugyanis az árrésstop meghosszabbítása és kiterjesztése, az élelmiszer kiskereskedelmi forgalom volumenének növekedése még mindig az egy évvel ezelőtti dinamika alatt maradt.
Az élelmiszerek fogyasztói ára tartósan 5 százalék alatti ütemben emelkedik, és ez az árucsoport lefelé húzza az inflációt, így az árrésstop léte most már végképp semmiféle közgazdasági racionalitással nem indokolható.
A kiskereskedelem – és nem a legnagyobb kiskereskedelmi hálózatok, hanem általában az egész magyar kiskereskedelem – idei évét most már egy komolyabb karácsonyi vásárlási roham sem tudja egyenesbe hozni.
A forgalom növekedése minden szegmensben elmarad a várakozásoktól, és ezt az utolsó két hónap szezonális fellendülése sem tudja kompenzálni. Tavaly az év végi nagybevásárlás is kicsinek bizonyult, csak remélni lehet, hogy a vásárlók idén többet tudnak költeni az ünnepekre.
Tönkrevágja az árrésstop az egész piacot
A piaci jelzések szerint idén, 2025-ben a karácsonyt megelőző forgalom gyengébb lehet a korábbi évekhez képest. De mégis milyen mértékben maradhat el a forgalom a szokásostól?
„A háztartások fogyasztási kiadásának növekedési üteme az elmúlt évhez képest csökken, mindez a visszatükröződik abban is, hogy a kiskereskedelmi naptárhatástól megtisztított volumenindexe csökken, azaz ebben az évben a forgalom növekedési ütem alatta marad a 2024 évinek” – mondta az Economxnak Kozák Tamás. Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy már március óta együtt élünk az árrésstoppal, amitől a kormány azt várta, hogy felélénkül a fogyasztás, ám még ennek ellenére sem lódult meg a vásárlásunk abban a mértékben, ahogy ezt a Karmelitában remélték. Ezzel kapcsolatban az OKSZ főtitkára elmondta, hogy a
az árrésstop jelentős részben kis árrugalmasságú élelmiszerekre terjed ki, azaz hiába csökken egy alapélelmiszer ár, ez nem fogja érdemben megnövelni a fogyasztását. A vásárlókat elsősorban a ár-érzet, azaz egy-egy terméknek az árszínvonala, illetve az inflációs várakozások befolyásolja a döntéseiben. A viszonyítási pont nem egy év eleji fogyasztói ár, hanem a jövedelmünknek és az élelmiszerek árának hosszabb időszakot átölelő alakulása befolyásolja.
Hozzátette, hogy az árréstop teljesen felborítja a szállító – vevő piaci alapú együttműködését. Amikor az ellátási lánc egyik szereplőjének az árképzési szabadsága korlátozott, akkor el lehet felejteni a kereslet-kínálati árazást. Amennyiben például egy termék iráni kereslet erősödik, elvileg áremeléssel is biztosítani lehet a piaci egyensúlyt, de ebben az esetben ellene mennének a piaci szereplők az inflációs céloknak.
Mindennek pedig nem kicsi a valószínűsége, gondoljunk az adókedvezmények vagy egyszeri intézkedések miatti jövedelem kiáramlásra. Az árcsökkenés ellen pedig az hat, hogy még kisebb lehet a költségek legalább egy kis részét fedező árrés, azaz a kereskedők vesztesége nő.
Nehéz tudatosnak lenni, ha szűkül a választék a boltokban
Nemcsak az árazást, a piaci viszonyokat, hanem vásárlási szokásainkat is befolyásolja az árrésstop. A fogyasztók egyre inkább kerülik az impulzív vásárlást, sokkal tudatosabban vásárolnak. Kozák Tamás szerint
a vásárlói tudatosság korábban a kedvezőbb árfekvésű saját márkák irányába nyilvánult meg, az árrésstop szabályozás viszont korlátozza ezek kínálatát, szóval ez a „menekülő útvonal” is szűkül a vásárlók előtt.
Az OKSZ elnök azt is elmondta, hogy a vásárlási kosár átlagértéke csökkent, ezzel párhuzamosan a vásárlók gyakrabban látogatják az üzleteket.
De vajon fennáll a veszélye egy olyan piaci alkalmazkodásnak, amely a kínálat szűküléséhez, akciók visszafogásához vagy a szolgáltatás-minőség romlásához vezet a karácsony megelőző időszakban? Ezzel kapcsolatban Kozák Tamás azt mondta, több alapvető termék esetében jelentősen csökkent az árak szórása. Tehát a különböző árfekvésű termékek választéka, ami magyarázható egyrészt a drágább árfekvésű termékek arányának csökkenésével, másrészt új termékek piaci bevezetésének, illetve az árcsökkentési akciók csökkenésével.
Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a beszállítók előtt nyilvánossá váltak a kiskereskedők beszerzési árai, ez is sajátos versenyhelyzetet eredményezhet. Minőségi romlás nem várható.
Már tavaly sem voltak szépek a számok
Az az igazság, hogy tavaly sem volt oka a szektornak pezsgőbontásra. A 2024-es karácsonyi szezon kiskereskedelmi adatai alapján alig volt érezhető növekedés a magyar boltokban: decemberben mindössze 0,1 százalékkal nőtt a teljes forgalom volumene. A vásárlók összességében nagyjából annyit költöttek, mint egy évvel korábban, érdemi erősödés nélkül.
A 0,1 százalékos növekedés gyakorlatilag stagnálásnak számít. Ez messze elmarad egy átlagos decemberi, hagyományosan erős hónaptól. A nem élelmiszeres boltokban – ahol az ajándékvásárlás történik – pedig csak 0,5 százalékkal nőtt a forgalom, ami ünnepi szezonban kimondottan szerény eredménynek számított.