Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem sikerült túlságosan jól a Tisza-kormány első hónapja.
Az államháztartási adatok szerint idén májusban több mint 217 millió forinttal kevesebb bevétele volt a büdzsének 2025 májusához képest.
A gazdálkodó szervezetek befizetései 14,5 százalékkal, a fogyasztáshoz kapcsolt adók pedig 9,3 százalékkal – ezen belül az áfa több mint 10 százalékkal – maradtak el a tavaly májusi eredményektől.
A csökkenő tendenciát egyedül a lakosság befizetései ellensúlyozták: a feltuningolt adóprés eredményeként ugyanis több személyi jövedelemadó, valamint megemelt illeték és gépjárműadó vándorolt a magyar emberek zsebéből az államháztartásba.
Szintén beszédes adat, hogy amíg a központi költségvetés idén májusban egy hónap alatt 43,5 milliárd forintos szufficitet, azaz többletet termelt, addig ez a teljesítmény mindössze az egyharmada az egy évvel ezelőtt, az Orbán-kormányzat által realizált 129,5 milliárd forintos plusznak.
Nyilvánvaló módon nem lehet önmagában, kontextus nélkül értékelni a 2026. májusi adatokat, viszont az államháztartási mérleg alapján azt is el kell fogadni, hogy az áprilisi kormányváltás önmagában még nem rúgja be automatikusan a magyar gazdaság motorját. Kiindulási pontként tekinthetünk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb számaira is: 2026 áprilisában az ipari termelés volumene ugyan 0,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, viszont a választások hónapjában a feldolgozóipari alágak többségében azonnali visszaesés következett be. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,1 százalékkal kisebb volt a 2026. márciusinál.
Pedig a konjunktúra-mutatók alapján úgy tűnik, hogy a mélyponton már túl vagyunk. A KSH adatai szerint a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás volumene például 8,0 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Ezen belül a közúti gépjármű gyártása látványosan, 18,8 százalékkal bővült, miközben a közúti jármű alkatrészeinek gyártása minimálisan, 0,5 százalékkal mérséklődött.
Hasonlóan pozitív jeleket mutat a feldolgozóipari termelés 13 százalékát adó számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása, amely 23 százalékkal – az alágak közül a legnagyobb mértékben – nőtt. A két legnagyobb alágazatot vizsgálva a számítógép és perifériás egységek gyártása 85 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az elektronikai alkatrészek és áramköri kártyák gyártása 16,3 százalékkal visszaesett.
| Papír, papírtermék gyártása | Vegyi anyag, termék gyártása | Gyógyszergyártás | Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása | Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása | Villamos berendezés gyártása | Gép, gépi berendezés gyártása | Járműgyártás | Kiemelt ágazatok összesen | |
| január | 138,3 | 112,2 | 117 | 113,3 | 69,4 | 129,9 | 121,7 | 128,1 | 120,9 |
| február | 167,5 | 118,2 | 116,9 | 115,1 | 79,3 | 129,3 | 116,9 | 134,5 | 125,8 |
| március | 205,8 | 121,5 | 101,7 | 123,3 | 85,3 | 130,1 | 96,5 | 136,6 | 126,1 |
| április | 194,2 | 106,8 | 114 | 128,3 | 89,7 | 153,2 | 101,2 | 145,9 | 133,1 |
| forrás: KSH |
A KSH vonatkozó adataiból az is világosan látszik, hogy az idei év első harmadában, április végéig folyamatosan bővült a kiemelt feldolgozóipari ágazatok export rendelésállománya.
A biztató ipari és rendelési adatok fényében kifejezetten aggályosnak nevezhető, hogy az elmúlt időszakban megjelent kormányzati intézkedésekkel összefüggésben több hazai vállalat is súlyos aggodalmát fejezte ki a Tej Terméktanács felé. A cégek attól tartanak, hogy elveszíthetik a termelésben és a tejfeldolgozásban kulcsfontományos, gyakorlott munkaerőt, amelynek pótlása sem hazai, sem külföldi forrásból nem biztosított.
A szakmai szervezet álláspontja szerint a vendégmunkások drasztikus hazaküldése következtében tovább romlanának az ágazat egyébként is alacsony hatékonysági mutatói, és számos kulcsfontosságú munkakör ellátatlan maradna. Ez a folyamat középtávon elkerülhetetlenül telepbezárásokhoz, az állatállomány drasztikus csökkentéséhez és a hazai tejtermelés általános visszaeséséhez vezetne.
A Tisza-kormány adminisztratív döntéseire reagálva a szakma képviselői közölték: a külföldi munkaerő hirtelen hiányában a gazdaságok működése fenntarthatatlanná válik, mivel a kieső kapacitásokat a strukturális problémákkal küzdő hazai munkaerőpiacról képtelenség pótolni. Bizonyos technológiai és fizikai munkafolyamatok ellátatlansága végső soron a magyar vállalkozások versenyképességét gyengítené a régiós versenytársakkal szemben, miközben a tejtermelés részleges, kényszerű leállását eredményezheti.
A Tej Terméktanács jelentése szerint
még az egyszerűbb fizikai munkakörökben is elengedhetetlen a külföldi kontingensek fenntartása, mivel a hazai munkavállalók a tapasztalatok szerint egyre kevésbé vállalják az ágazatra jellemző nehéz munkakörülményeket.
Emellett az élelmiszeripari és mezőgazdasági munkaerő elöregedése is komoly strukturális kihívást jelent, amely a technológiai fejlesztésekkel és a digitalizációval is csak korlátozott mértékben kezelhető.
A szervezet hangsúlyozza: a környező, konkurens országokban nem ismert olyan merev szabályozás, amely jelentősen korlátozná a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazását, így egy esetleges hazai szigorítás azonnali és súlyos versenyhátrányt eredményezne a magyar szereplőknek. Kiemelik továbbá, hogy a tejágazatban – a termelőknél és a feldolgozóknál egyaránt – a harmadik országbeli munkavállalók nem a hazai munkaerőt helyettesítik vagy szorítják ki, hanem a régóta fennálló, akut munkaerőhiányt pótolják.
Mindent összevetve, a Tisza-kormány által június 5-től érvénybe léptetett vendégmunkás-moratórium ahelyett, hogy védené a hazai piacot, a reálgazdasági visszajelzések alapján az ipari és az agrártermelés teljesítményét csak tovább gyengítheti a következő hónapokban.