Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Évente nagyságrendileg négyezer új betegnél diagnosztizálnak fej-nyaki daganatot, és sajnos ezen a területen is a legrosszabb mutatókkal rendelkező országok között vagyunk – mondta Tamás László, a Semmelweis Egyetem (SE) Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója, egyetemi tanár. A fej-nyaki daganatok közé tartoznak a szájüreg, a közép- és algarat, valamint a gége rosszindulatú elváltozásai, de ide sorolhatók bizonyos nyálmirigy- és pajzsmirigydaganatok is.
A szakember szerint Kuba után Magyarországon, majd Romániában és Szlovákiában diagnosztizálják a legtöbb ilyen beteget, és a halálozási mutatók sem kedvezők hazánkban. A rangsor élén jellemzően korábbi szocialista országok állnak, ami mögött a felvilágosítás és az edukáció hiányát, valamint a közegészségügy helyzetét említette okként.
A szakemberek hangsúlyozták: a fej-nyaki daganatok Magyarországon a leggyakoribb daganatos betegségek közé tartoznak. A férfiaknál a daganatos halálozások közel 10 százalékáért felelősek, a nőknél pedig a rosszindulatú daganatok mintegy 2,5 százalékát adják.
Rengeteg jel utalhat a betegségre
Figyelmeztető jel lehet a tartós rekedtség, a nyaki duzzanat, a fáradékonyság, az étvágytalanság, a gombóc- vagy idegentest-érzés, illetve a vérköpés sőt a fülfájás is. Ezekben az esetekben különösen fontos a mielőbbi szakorvosi kivizsgálás, főként a rizikócsoportokban.
Nemzetközi továbbképzés zajlik Budapesten
A klinikán a napokban nemzetközi továbbképzés zajlik, amelynek célja, hogy a régióból érkező szakorvosok vezető hazai szakemberektől, gyakorlati példákon, valósághű orvosi eseteken és betegmegbeszéléseken keresztül ismerjék meg a fej-nyaki daganatos betegek korszerű, több szakterület együttműködésén alapuló ellátását.
Az MSD Magyarország támogatásával megvalósuló kétnapos program a teljes betegutat bemutatja: a korai figyelmeztető jelek felismerésétől és a modern diagnosztikai vizsgálatoktól kezdve a mintavételi eljárásokon át egészen addig, hogyan döntenek közösen a különböző szakterületek orvosai a legmegfelelőbb kezelésről. Szó esik a beszéd- és nyelési funkciók megőrzését célzó műtéti megoldásokról, valamint a sugárkezelés, a kemoterápia és az immunterápia összehangolásáról is.
A Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikája régiós szinten is kiemelkedő tudásközpontnak számít a komplex fej-nyak onkológiai ellátásban. Az intézményben a korszerű képalkotó diagnosztika, a fej- és nyaksebészet teljes műtéti spektruma, a rekonstrukciós sebészet, valamint a kemoterápiás és immunterápiás kezelések integrált formában, egy intézményen belül érhetők el. A klinikán három, nemzetközi licencvizsgával rendelkező fej-nyaksebész dolgozik, munkájukat koponyabázis-sebészeti, rekonstrukciós és fej-nyak endokrin sebészeti team támogatja.
Az elmúlt években az intézmény olyan bonyolult, a koponyaalapot és a szemüreget érintő műtétek elvégzésére is képessé vált, amelyeket korábban gyakran nem lehetett megoperálni, vagy több különböző szakterület együttműködésére volt szükség a kezelésükhöz.
Nagyon fontos a prehabilitáció
Tamás László elmondta: kiemelten fontos, hogy a rossz általános állapotban lévő betegeket már a kezelés előtt felkészítsék a beavatkozásra. A páciensek részletes kivizsgáláson vesznek részt, szükség esetén táplálkozási tanácsokat kapnak, kezelik a kardiológiai problémáikat, és korszerű digitális megoldások segítik a tájékoztatást, illetve a betegút követését. Dietetikusok vitamin- és fehérjedús étrendet állítanak össze számukra.
A módszer lényege, hogy akárcsak egy maratonfutót, a beteget is tudatosan, szoros ellenőrzés mellett készítsék fel a műtétre.
A prehabilitáció egy közel hathetes szervezett program, amelynek része a műtét előtti tápláltsági állapot javítása, a diétás tanácsadás, szükség esetén tápszeres kiegészítés, a fizikai felkészítés és a légző- valamint vázizmok erősítése, továbbá a pszichés támogatás is.
Sok beteg dohányzik, emiatt rossz állapotban van a tüdeje. A diagnózis sokkolja a betegeket, szinte mindenki leszokik a dohányzásról, de csak egy időre: a kezelések után sokan visszatérnek a káros szenvedélyükhöz. A prehabilitáció jelenleg pilot programként működik az egyetemen, és világszerte is csak néhány klinikán alkalmazzák – tette hozzá a professzor.
A legfontosabb rizikófaktorok között a klinika igazgatója a dohányzást, az alkoholfogyasztást és a humán papillomavírust (HPV) említette. A dohányzás akár ötszörös–harmincszoros kockázatnövekedést is jelenthet, az alkoholfogyasztás pedig öt-hatszorosára növeli a fej-nyaki daganatok kialakulásának esélyét.
Ma már tudják, hogy a középgarati daganatok jelentős részét a HPV-fertőzés okozza, elsősorban a HPV-16-os típusa. A mandulák és a nyelvgyök területén kialakuló daganatok egyre nagyobb hányada HPV-eredetű; az Egyesült Államokban a középgarati daganatok 60–70 százaléka köthető HPV-hez.
„Ezért is fontos tudatosítani, hogy a dohányzás nemcsak tüdőrákot, a HPV pedig nemcsak méhnyakrákot okozhat” – mondta Tamás László.
A fej-nyaki daganatok közé többek között a szájüreg, a garat, a gége, az orrgarat és bizonyos nyálmirigyek daganatai tartoznak. A Global Cancer Observatory 2022-es magyarországi adatai szerint 1136 új ajak- és szájüregi, 815 gégerákos, 653 oropharyngealis (száj-garatüregi), 571 alsó garat) és 76 orrgarati daganatos esetet jelentettek.
Évtizedes távon a vakcinától várják az eredményt
Magyarországon 2014 óta kapják térítésmentesen a HPV elleni vakcinát a 7. osztályos lányok, 2020 óta pedig a fiúk is. A szakemberek szerint a most beoltott generációknál a következő évtizedekben nemcsak a méhnyakrák, hanem a HPV-eredetű mandula- és középgarati daganatok száma is jelentősen csökkenhet. A teljes hatás azonban csak hosszabb távon lesz mérhető, mivel ezek a daganatok jellemzően középkorú vagy idősebb korban alakulnak ki.
Angliában és az Egyesült Államokban már látható, hogy a HPV okozta középgarati és mandularákok egyre nagyobb problémát jelentenek. Magyarországon jelenleg a középgaratrákos esetek mintegy felében azonosítható HPV, és főként a férfi betegeket érinti.
Az új betegek számát tekintve a fej-nyaki daganat 2022-ben a hatodik leggyakoribb rákfajta volt, halálozás szempontjából pedig az ötödik leggyakoribb daganatos halálok.
A HPV okozta fej-nyaki daganatok leggyakrabban a 40–60 éves korosztályban jelennek meg, míg az úgynevezett „hagyományos”, dohányzással és alkohollal összefüggő daganatok inkább 60 év felett fordulnak elő.
Dános Kornél, a SE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának habilitált adjunktusa elmondta: ha gyanús elváltozást találnak, először endoszkópos fizikális vizsgálatot végeznek, szükség esetén szövettani mintát vesznek, és egyre gyakrabban kérnek molekuláris vizsgálatokat is.
Fontos a korai diagnózis
Kiemelte, hogy a korán felismert fej-nyaki daganatoknál ma már több esetben szájon keresztül végzett, minimálisan invazív műtéti megoldások alkalmazhatók. Ilyenkor nincs szükség nagy feltárásra, a beteg gyorsabban regenerálódhat, és a kezelés a beszéd, a nyelés és az általános életminőség szempontjából is kedvezőbb lehet.
Korai stádiumban a betegek 80–90 százaléka meggyógyulhat.
Az előrehaladott stádiumú, nyirokcsomó-áttéttel járó eseteknél azonban a túlélés rosszabb, 30–70 százalék körüli. Ilyenkor komoly, eszköz- és humánerőforrás-igényes műtétekre van szükség, ezért fontos, hogy ezeket nagy tapasztalattal rendelkező centrumokban végezzék.
Az elmúlt években a fej-nyaki daganatok gyógyszeres kezelésében is jelentős előrelépés történt: az immunterápiák új lehetőségeket nyitottak az előrehaladott vagy kiújuló betegségek kezelésében, miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap a személyre szabott terápia.
A képalkotó diagnosztika szerepe szintén felértékelődött. A CT-, MRI- és PET-CT-vizsgálatok segítségével ma pontosabban meghatározható a betegség kiterjedése, a nyirokcsomó-érintettség és az esetleges távoli áttétek jelenléte.
A gyógyszeres kezelések területén is jelentős változás történt az elmúlt években. Korábban minden beteg azonos kemoterápiás kezelést kapott, ma azonban már könnyen elérhetők olyan célzott kezelési lehetőségek, amelyek a daganat biológiai sajátosságaihoz igazodnak. Ezek nemcsak kevesebb mellékhatással járhatnak, hanem a betegek túlélési esélyeit is javíthatják – mondta Prekopp Péter, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának fül-orr-gégész szakorvosa, onkológusa.
A szakemberek szerint a következő évek egyik legígéretesebb iránya az immunterápia korábbi alkalmazása lehet. A kutatások azt vizsgálják, hogy megfelelően kiválasztott betegeknél már a műtét előtt is érdemes lehet immunterápiát alkalmazni a daganat visszaszorítása érdekében. Az úgynevezett neoadjuváns kezelés célja, hogy javítsa a beavatkozás eredményességét, és hosszabb távon növelje a gyógyulás esélyét.