Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyar Péter miniszterelnök június 10-én a kormányülés után azt írta, hogy megszüntetik a kriptovaluták kriminalizását. Nem sokkal később Tanács Zoltán, a Tudományos és Technológiai Minisztérium vezetője arról posztolt: a súlyosan hibás, aránytalan és piacromboló szabályozást szüntetnek meg a kriptovaluták kriminalizálásának felszámolásával.
Az elmúlt félévben a kriptós társadalom azt találgatta, hogy ki mikor miért megy börtönbe, ugyanis a tavaly év végén átalakuló szabályozás súlyos következményekkel is járhatott, ha valaki nem tartotta be az új rendszer direktíváit. Teljesen eltévedt a korábbi kormány az erdőben, olyan erővel csapta arcul a kriptósokat, amit valójában senki nem értett.
Egyes szereplők helyzetbe hozása persze felmerült a közvéleményben, de konkrét adatok híján erre már kár szót vesztegetni. Ráadásul a törvényi keretek szóhasználata sem volt egyértelmű, ha akarom, így értelmezem, ha akarom, akkor meg úgy. A „nesze semmi fogd meg jól” típusú korábbi szabályozás csak arra volt jó, hogy bizonytalanságban tartsa a piacon lévőket, miközben a zavarosban halászás tevékenységét erősítette.
De ennél sokkal fontosabb, hogy sokan a fától nem látják az erdőt. A kripto nem önmagában a bitcoin, az ethereum vagy éppen a solana, nem csupán több millió mémérme játszótere, hanem a blokkláncra épülő forradalmian új gazdasági ökoszisztéma egyik emblematikus eszköze. Az új globális pénzügyi rendszer alapja, a WEB3 szimbóluma, és még egyet mondjunk: a DeFi megtestesítője, azaz a decenralizált pénzügyek világa.
Sokáig a pénzügyi rendszer, a banki ökoszisztéma nem szerette a kriptót, konkurenciát látott benne, ahogyan a fintechet sem kedvelte. Majd rájött arra, hogy a saját hasznára is fordíthatja a modern technológiákat. A kripto esetében ez a tokenizáció, amikor dedikált tokeneket tesznek a blokkláncra, hogy azok értékpapírok, részvények, ingatlanok, nagy értékű tárgyak vagy éppen tulajdonjogok megtestesítői legyenek. Egyes előrejelzések szerint 2030-ra, azaz mindössze 4-5 év alatt az egész Wall Street blokkláncon lesz tokenizálva. De akkor még nem beszéltünk az AI-ról, amely szintén ezer szállal kötődik a blokkláncokhoz.
Mit tettünk mi?
De térjünk vissza a magyar szabályozásra, amelyről Tanács Zoltán így nyilatkozott: „2025 végén egyik napról a másikra született egy olyan rendszer, amely Európában szinte példátlan módon külön „validátori” kapuőröket állított a kriptoügyletek elé. Először egyetlen cég, később is csak két szereplő kapott ilyen engedélyt. Ez nem fogyasztóvédelem volt, hanem súlyos piackorlátozás: egy teljes, innovatív piacot tett működésképtelenné”.
Ráadásul nemcsak a szolgáltatókat lehetetlenítették el, hanem magánemberek százezreit is bizonytalanságba taszítottak. Hétköznapi magyar állampolgárokat fenyegettek büntetőjogi következményekkel, csak mert kriptoeszközöket tartottak, váltottak vagy ilyen szolgáltatást vettek igénybe. Ráadásul globális fintech céget fejezték be a kriptoszolgáltatásaikat Magyarországon, elég csak megemlíteni a Revolutot, de olyan komoly hazai szereplő, mint a CoinCash is szüneteltette a tevékenységét.
Majd a miniszter megerősítette azt a perspektívát, amelyet előzőleg már mi is felvázoltunk: „nem pusztán a Bitcoinról vagy más kriptovalutákról van szó. Hanem a mögöttük álló blokklánc-technológiáról, a digitális pénzügyi innovációról, az okosszerződésekről, az új adat- és értékátadási rendszerekről, vagyis a jövő egyik fontos technológiai irányáról. A magyar szabályozás annyira indokolatlanul szigorúra sikerült, hogy az Európai Unió már kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben.”
Természetesen kell a pénzmosás elleni védelem, a fogyasztóvédelem, az átláthatóság és a felelős működés. De nem kell a magyar szabályozást az európai szabályoknál indokolatlanul szigorúbbá tenni, ezért visszatérünk az arányos, kiszámítható rendszerhez, és visszaadjuk Magyarországnak az esélyt, hogy részese legyen a blokklánc-alapú technológiát is alkalmazó jövőnek, fejezte be mondandóját a miniszter.
Meg is jelent a „kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről” szóló törvény tervezete, amelyet június 19-ig lehet véleményezni. Az indoklás szerint a validálási kötelezettség nincs összhangban az európai MiCA-rendelettel (Markets in Crypto-Assets), ezért hatályon kívül helyezné a kapcsolódó Btk.-tényállásokat, kivezetné a validátori rendszert és az SZTFH kapcsolódó hatásköreit.
Nagy örömmel és megkönnyebbüléssel fogadtuk az új kormány döntését a validátori rendszer és a hozzá kapcsolódó korlátozások eltörléséről, amely a magyar kripto-ökoszisztéma számára régóta várt, rendkívül pozitív fordulat. A lépés helyreállítja az összhangot a közvetlenül alkalmazandó európai MiCA-szabályozással, és újra teret nyit minden felelős szolgáltatónak a magyar piacon.
Bízunk egy olyan jövőképben, amelyben a kormány partnerként, nem akadályként tekint a szektorra, és aktívan támogatja a magyar szereplőket. A társadalmi konzultációra benyújtott szakmai anyagunkban kiemeltük, hogy a dereguláció legyen jogtechnikailag teljes – beleértve a végrehajtási szintű szabályok kivezetését is –, valamint a folyamatban lévő MNB-engedélyezés gyorsuljon fel, nehogy a hazai szolgáltatók versenyhátrányba kerüljenek, nyilatkozta az Economx-nek Mogyorósi Attila, a CoinCash társalapítója.
Honnan érkeztünk?
Az európai kriptopiacon alapvetően a MiCA-rendelet tagállamonként kihirdetett szabályai szerint kell eljárni, de Magyarországon még szigorúbbak lettek a jogszabályi előírások, hiszen az említett validátori rendszert is bevezették.
A magyarországi MiCA-szabályozás a 2024. évi VII. törvényen (Kriptotörvény) alapult, amelynek értelmében 2025. július 1-jétől már csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által engedélyezett, MiCA-engedéllyel rendelkező kripto-szolgáltatók működhettek jogszerűen az országban. A Kriptotörvény 2025 júniusi módosításával került bevezetésre a validálási kötelezettség jogintézménye, amely december 29-től már élesben is működött, ráadásul nem csak a szolgáltatókra vonatkozott, hanem a szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyekre is.
Egyébként a törvény megszegése a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Kriptoeszközzel visszaélés 394/A. paragrafusa szerint az, ha valaki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevételével jelentős értékű kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre átvált – ez a bűncselekménytől függően 2-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A validálási kötelzetttséggel kapcsolatosan az SZTFH elnökének 10/2025. (X. 27.) rendelete tartalmazta a részletszabályokat és állapított meg kivételeket alóla.
Ilyen törvénymódosítások után nem csoda, hogy mindenki teljesen elbizonytalanodott, ráadásul az állam részéről sem érkezett semmiféle pontosítás a validálási kötelezettség mibenlétéről, amely tiszta vizet öntött volna a pohárba. Az egész jogszabály „igénytelenségét” jól mutatja, hogy szinte senki nem értette annak mindennapi gyakorlati alkalmazási lehetőségeit.
Ráadásul az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mert a testület megítélése szerint a magyar szabályozás nem felelt meg a kriptoeszközök piacáról szóló uniós MiCA-rendeletnek.
Most ez a káoszt szünteti meg a kormány, és remélhetőleg a magyar társadalom technológiai tudása is szép lassan felzárkózik majd az európai közvélemény átlagszínvonalára, ennek egyik reménybeli helyszíne lehet az iskola, ha ott valóban digitális ismereteket is tanulnak a „nyomkodás” mellett.