A középkorban a hatalmasságok új várakat, kastélyokat építettek, vadászterületeket vettek birtokba vagy gránitból emeltek emlékműveket magukról. Már nincsenek ilyen dolgok Európában. Kivéve Magyarországon, ahol a hatalom emlékműve egy modern stadion és egy kisvasút - írja riportjában a német lap tudósítója, aki hazánkban próbálta megérteni, hogyan működik Orbán Viktor kormányzása.

Először Felcsútra, a miniszterelnök szülőfalujába látogatott, hogy megtekintse a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia stadionját, a Pancho Arénát, valamint a helyi kisvasutat. Utóbbi, Európai Unió által társfinanszírozott projektről leírja, sehonnan nem vezet sehova. (A beruházás az elmúlt napokban egyre inkább az uniós hivatalok érdeklődését is felkeltette.)

Kapcsolódó

Az elmúlt hét év kormányzásával kapcsolatban pedig azt kritizálja, hogy gyengült a fékek és egyensúlyok rendszere, ha a demokratikus intézményeket nem is számoltak fel, de gúzsba kötötték.

Az egyeduralomra, a népmeseiségre viszont nem Felcsúton, hanem 400 kilométerrel arrébb, Szabolcsban talált beszédes példát a Zeit: Tyukodon egy idős nővel beszélgetve az "királynak" nevezte a miniszterelnököt. A tudósítás szerint teljes természetességgel tette ezt.

A településre azért utaztak el, mert itt épült 11 darab kilátótorony az EU-s támogatásokból. Az alföldi tájban ezekből nem nyílik valódi panoráma, ráadásul egymástól alig pár száz méterre állnak. A fakonstrukciókra 24,5 millió forintot utaltak el az unió kohéziós alapjából. A Zeit által megszólaltatott helyiek szerint se vadászok, se turisták nem használják ezeket. Ezért kritizálják is a magyar kormányt, amely azt hirdeti, hogy nem Brüsszelből kell választ találni a kistérségek problémáira.

Miközben felesleges tornyok épülnek, csak azért hogy elköltsék a pénzt, hogyan valósul meg ez az elv? - teszi fel a kérdést a szerző.

A címlapképen a Puskás Akadémia felcsúti Pancho Arénája látható az átadás napján. MTI Fotó: Puskás Akadémia/ifj. Döme László