– Az infláció emelkedése globális jelenség. A koronavírus-járvány utáni újraindulás ára az árak megugrása. Minél gyorsabban volt képes egy ország a gazdaságát újraindítani, annál korábban jelentkezett ez a hatás - mondta Várhegyi Judit, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője a Magyar Nemzetnek adott interjújában arra válaszolva, hogy Magyarországon júniusban éves összehasonlításban 5,3 százalék volt pénzromlás üteme.

A fogyasztói árak emelkedése júniusban nemcsak Magyarországon, volt magas. A világpiacon a nyersanyagok ára és a szállítási költségek is számottevően emelkedtek. Az olaj ára tavaly júniushoz képest több mint nyolcvan százalékkal emelkedett, az alumíniumért, a rézért, a nikkelért és a cinkért átlagosan már több mint másfélszer annyit kell fizetni, mint egy évvel korábban. A búza csaknem negyven százalékkal drágult.

Kapcsolódó

A Kínából Európába irányuló szállítások költsége tavaly június óta több mint hétszeresére nőtt. Elsősorban ezen hatások okozzák az infláció emelkedését. Magyarországon ebből a leglátványosabb az üzemanyagok drágulása, amihez hozzájárul a dohánytermékek jövedéki adójának idei kétlépcsős emelése is. Ez a két hatás önmagában 2,1 százalékpontot tett ki a júniusi, 5,3 százalékos hazai árindexből.

Emellett a magyarországi járványkorlátozások korai feloldása a szolgáltatásoknál a kereslet gyors megjelenését hozta. Ez elsősorban a vendéglátásban és a turisztikai ágazatban okozott a korábbiaknál nagyobb áremeléseket. Ezek hatása eddig az inflációban 0,4 százalékpont volt.

Az osztályvezető szerint jelenleg a legfontosabb feladat a tartós, tovagyűrűző inflációs hatások megelőzése. El kell kerülni, hogy a fogyasztói árak aktuális, külső hatásokra bekövetkező emelkedése beépüljön a jövőbeni várakozásokba, és további áremelkedési hullámot váltson ki. A jegybanki lépéseknek köszönhetően a jövő év elejétől az infláció várhatóan előbb négy százalék alá süllyed, majd 2022 közepétől ismét a háromszázalékos célon stabilizálódik.