Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Csúcson van a magyar háztartások által felvett hitelek állománya. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által nemrég közölt adatokból kiderül, hogy az elmúlt 20 évben nem volt még ennyi kintlévőség a lakosság kezében.

A legfrissebb, 2023. december végi szám 12 568 milliárd forintos hitelkötelezettséget mutat, ami egy negyedév alatt 86 milliárd forintos ugrást eredményezett. Az egyéb tartozásokkal együtt a lakosság kötelezettségeinek összértéke 15 137 milliárd forintra emelkedett.

Meglepő módon egyébként a tavaly október és december közötti időszakban a hitelek tranzakciói mindössze 100 milliárd forintot tettek ki, az egyéb tartozások ennek több mint négyszeresét: 444 milliárd forintot. Utóbbihoz tartozhat például a számlatartozás, fizetési elmaradások, közműtartozás vagy az egyéb kölcsönök.

Az év végén jön a fordulat

Érdekes tendencia figyelhető meg a számokban: az utolsó negyedévekben rendre nagyobb összeggel szerepelnek az egyéb tartozások, amelyeknek törlesztése az azt követő első, második negyedévben történik meg. Ezzel együtt pedig megugrik a hitelek aránya is. Mivel magyarázhatjuk ezt a tendenciát? A karácsonyi időszakban sokan döntöttek úgy, hitelt vesznek fel, mert jövedelmük egyszerűen nem emelkedett olyan mértékben, mint amennyire az árak megnőttek.

A célok között vegyes képet láthatunk: van, aki ajándékvásárlásra vagy utazásra vett fel bankhitelt, de olyanok is akadtak, akik az ünnepi menüt finanszírozták (jobb esetben) kölcsönből. Az egyéb tartozások megugrását okozhatta, hogy a megugró költségek hatására sokan nem fizették be például a rezsiszámlájukat.

Halmozódó adósságok

2023-ban jelentősen emelkedtek a hitelkamatok, azonban a lakosság ennek ellenére is nettó hitelfelvevő maradt. Ez azt jelenti, hogy több kölcsönt vett fel, mint amennyit törlesztettek.

A magas kamat azonban visszafogta a lakáshitelek iránti keresletet, a fogyasztási kölcsönökét nem. Ez is arra utal, hogy nagyon sokan finanszírozták mindennapi megélhetési költségeiket bankhitelből.

Idén már csökkenésnek indultak a hitelkamatok, már 6 százalék körül is találhatunk konstrukciókat, érdemes lehet elgondolkozni a hitelkiváltáson is – a témáról részletesen is írtunk korábbi cikkünkben.

Mi a helyzet a vagyonnal?

A háztartások negyedik negyedévi pénzügyi eszközeinek állományában a legnagyobb részt a részvények és részesedések tesznek ki, 46 910 milliárd forintos összeggel. A rangsor 20 625 milliárd forinttal a készpénzzel és betétekkel folytatódik, majd a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok következnek 13 711 milliárddal.

A hitelek, egyéb követelések és biztosítástechnikai tartalékok elenyésző részt tesznek ki a háztartások teljes pénzügyi eszközeinek állományában.

A tranzakciók tekintetében azonban a készpénz- és betétállomány nőtt a legnagyobb mértékben, 897 milliárd forinttal. A tulajdonjogviszonyt és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya szintén nagyobb mértékben tudott növekedni a tavalyi utolsó negyedévben.

A szegények veszik fel a legtöbb hitelt

A hitel- és egyéb tartozások állományának fele a háztartások nettó vagyona szerint számított alsó felét terhelte 2014 végén, ez az arány fokozatosan 40 százalék közelébe csökkent.

A hiteltartozással rendelkező háztartások aránya 2014-ről 2020-ra 40-ről 38 százalékra csökkent, az egy adós háztartásra jutó teljes hitelösszeg pedig 5,5 millióról 6,8 millió forintra emelkedett hat év alatt. Csökkent a háztartások súlyos eladósodottsága, ehhez nagyban hozzájárult, hogy a többféle hitellel rendelkezők száma drasztikusan visszaesett.

Pozitív hír az is, hogy érdemben csökkent a bevételeiknél többet költő háztartások száma, kevesebben vettek fel fogyasztási hiteleket, ráadásul visszaesett a késve vagy nem fizetők aránya is.

A kiadások meghaladták a bevételeket a lakosság körében az alábbi arányban:

  • 2014: 13,4 százalék;
  • 2017: 10,6 százalék;
  • 2020: 9,3 százalék.

A közüzemi tartozást felhalmozók száma mérséklődött a vagyonfelmérés eredményei szerint, 2020 végén közel 100 ezer háztartásnak volt legalább három hónapja lejárt közüzemi tartozása.

Hogyan orvosolják a pénzügyi gondot?

A hiányzó bevételek pótlására a háztartások 2014-ben még leginkább rokonoktól, barátoktól kértek kölcsön vagy nem fizették be a számlákat (42-42 százalék), a korábban képzett megtakarításokat használta fel 38 százalékuk, több mint negyedük pedig folyószámlahitelt vett fel vagy hitelkártyát használt.

2020-ra nagy változás történt: 42 százalékos arányra emelkedett a megtakarítások felélése, 38 százalékra csökkent a barátoktól, rokonoktól kölcsönkért pénz. Szerencsére visszaszorult a számlák be nem fizetése (18 százalék) és a gyorskölcsön igénybevétele (17 százalék) is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég publikált adatai szerint 2023 harmadik negyedévében a lakosság által felvett hitelek kibocsátásának aránya mellett a visszafizetések is növekedtek az előző negyedévhez képest. A kihelyezett hitelek összege ráadásul meg is haladta a törlesztésekét, aminek köszönhetően a háztartások hitelállománya növekedett. Tavaly szeptember végére a háztartási hiteleknek mindössze 1,5 százaléka mutatott több mint 90 napos késedelmet.

Fizetjük a törlesztőt

A forint alapú hiteleken belül a személyi hitelek és a gépjárműhitelek esetében volt a legmagasabb a 90 napot meghaladó késedelmi arány, előbbi esetében az állomány 4,1 százalékra, utóbbinál 4,7 százaléka volt érintett.

  • A személyi hitelek esetében nem történt változás, míg a gépjárműhitelek késedelmi aránya 0,3 százalékponttal csökkent az előző negyedévhez képest.
  • Az átstrukturált hitelek aránya tovább csökkent, a negyedév során 4,4 százalékról 4,0 százalékra mérséklődött. Ezen az állományon belül a 90 napot meghaladó késedelemmel rendelkező hitelek aránya szinte változatlan maradt.
  • A teljes háztartási hitelállomány értékvesztéssel való fedezettsége pedig 3,5 százalékról 3,4 százalékra csökkent, míg a 90 napot meghaladó késedelemmel rendelkező hitelek esetében ez az arány 59,2 százalékról 57,7 százalékra mérséklődött.

Az Intrum és a GKI korábbi tanulmánya azt is feltételezi, hogy a nem fizető hitel mutató is tovább fog javulni, hiszen amennyiben nő a háztartások fizetőképessége, várhatóan úgy csökken a nemteljesítő hitelek állománya. Erre lehet számítani egyébként a jegybanki statisztikák áttekintése alapján is, ugyanis alapvetően egy lassan csökkenő tendencia mutatkozik a negyedévek között. Kérdés, hogy mekkora ütemben tud folytatódni a csökkenés, és nem-e következik be egy váratlan esemény, amely negatívan hathat a lakossági fizetőképességre.

Az MNB az aktuális hiteltrendek alapján úgy látja, nincs túlzott lakossági eladósodás, „a hitelezés az elmúlt években a jegybank szabályozásának is köszönhetően egészséges szerkezetben, az ingatlanfedezetek növekvő megterheltsége és a magas megterheltségű ingatlanok finanszírozásának túlzott koncentrációja nélkül bővült”.