Ez év nyaráig lassú kilábalást, érdemben javuló egyensúlyt láttunk - mondta Simor András, az MNB elnöke a 49. Közgazdász-vándorgyűlésen, Pécsett Magyarország makrogazdasági kilátásairól szóló előadásában. (A jegybankelnök megjegyezte, kollégáival ezen a hétvégén állítják össze az MNB jövő évi stratégiáját.) Hozzátette: alapvetően a nettó export húzta a növekedést, illetve a statisztikai hiba miatt javulhatott a GDP.

A vállalati beruházások jelentős visszaesésének egyik oka a hitelállomány visszaesése volt, ami még 2010-ben is folytatódott, szemben a régió más, akkor már növekedést felmutató államaival, részben a sokkal kiszámíthatatlanabb itteni gazdaságpolitikai környezet miatt. A hitelezés visszaesése alapvetően kínálati okokkal magyarázható, azaz a bankok nem képesek, nem akarnak hitelezni, amely elsősorban a kockázatkerülésre vezethető vissza, semmint a likviditási helyzet romlására. Csökken a hitelezési képesség is a gyenge tőkefelhalmozási és tőkevonzó képesség miatt, amiben a bankadó is komoly szerepet játszik. A jegybank csak 2013-tól vár fordulatot a hitelezésben.

Kapcsolódó

A költségvetésben jelenős lazítás következett be 2011-ben, a 3,4 százalékos fiskális impulzus (szja-kiengedés, reálhozam-kifizetés és az EU-s áfadöntés) dacára sem javultak a növekedési kilátások. Jövőre viszont e hatás már -2,6 százalék, azaz innen nem várható élénkülés.

Minimálbér, végtörlesztés

A minimálbér-emelés nem áll meg a minimálbér szintjén, a fajlagos munkaerőköltség infláció feletti növekedése komolyan rontja a versenyképességet - véli a jegybankelnök. (A kormányzati javaslat szerint ugyanis 2012. január 1-jétől a minimálbér 18 százalékkal, az idei 78 ezer után 92 ezer forinra nőne, míg a garantált bérminimum 94 ezerről januártól 108 ezer forintra emelkedne - a szerk.). A lépés hatásaként belép egy bértorlódás a rendszerbe, a cégek úgy érzik majd, hogy mindenki bérét el kell kezdeniük emelni. Emiatt az történhet, hogy jelentős mértékben megnő a részfoglalkoztatás népszerűsége, persze ennek egy része csak névlegesen lesz részmunkaidős állás a valóságban, vagyis erősödik a szürkegazdaság. Simor úgy vélekedett, a kabinet eddig bejelentett intézkedései rontják az alacsony képzettségűek foglalkoztathatóságát is.

A devizahitelek végtörlesztése rontja a bankrendszer portfólióját, hiszen a jobb minőségű adósok élnek a lehetőséggel, továbbá jelentős tőkevesztést okoz a hitelintézetek számára. Ezután azt sem várhatjuk, hogy az anyabankok bőkezűen finanszírozzák itteni leányaikat, azaz még kevésbé várható fordulat a hitelpiacon - húzta alá Simor. Hozzátette: a végtörlesztés miatti devizapiaci keresletnövekedés a forint gyengülésén keresztül tovább rontja a lehetőséggel élni nem tudók lehetőségét, vagyis emiatt is romlik a banki portfólió és a belföldi fogyasztás. Az MNB-nek ebben a rendszerben két rossz közül kellett választania: nem beavatkozni vagy a devizatartalékból a bankok rendelkezésre állnia. Utóbbi a kisebbik rossz Simor szerint.

A kormányzati intézkedések - adóemelések - hatása nagyjából egy év után kimegy majd a rendszerből, azaz csak átmenetileg dobja meg az inflációt, a keresleti korlát érvényesülése miatt.

Az MNB főbb megállapításai

  • A kockázatos környezet és a pénzügyi piacokkal kapcsolatos bizonytalanság kiváró monetáris politikát indokol.
  • Az eurózóna adósságválsága miatt sokkal kedvezőtlenebbek Magyarország növekedési kilátásai.
  • A rosszabb kilátások miatt fiskális egyensúlyjavító intézkedésekre van szükség.
  • Az eddig megtett fiskális egyensúlyjavító lépések rontják az alacsony képzettségűek foglalkoztatottságát.
  • Bár a reálgazdasági folyamatok fékezik a pénzromlás ütemét és az importált infláció is alacsony, az adóemelések magasan tartják az inflációt.
  • A devizahitel-végtörlesztés számottevően módosíthatja a makropályát.

Késik a hitelezési fordulat

Az adósságválság idén nyári eszkalálódása többféleképpen érinti a magyar gazdaságot - állapította meg a jegybank első embere. Egyrészt az exportkilátások drasztikusan gyengültek, ám az autóipari nagyberuházások a GDP-t évi fél százalékponttal gyorsítják. Másrészt számottevően romlott a kockázati megítélésünk, részben a országspecifikus tényezők miatt - leértékelődött a forint, nőttek a finanszírozási költségek. Harmadrészt az itteni bankok az anyabankoktól származó forrásai szűkültek és drágultak, emiatt a hitelezési fordulat tovább késik (várhatóan legkorábban csak 2013 elején következik).

Negyedrészt a magas törlesztőrészletek és az óvatos fogyasztói magatartás tartósan fennmaradhat, így egyelőre legfeljebb csak stagnál a lakossági fogyasztás. Ötödrészt a külső és a belső kereslet romlása a korábbinál alacsonyabb beruházási aktivitást továbbra is rossz növekedési kilátásokat és kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetet eredményez. Hatodrészt a közeljövőben szigorú költségvetési pályára van szükség.

A monetáris politika új dilemmája tehát: gyengülő árfolyam és kedvezőtlen kockázati megítélés, vele szigorú kormányzati intézkedések - fogalmazott Simor.