Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár az Orbán-kormány a tavaly év végi kórházi adósság teljes rendezését ígérte, a mostani kifizetésekből az látszik: nem minden intézmény jut hozzá a teljes összeghez – írja a Népszava.
Tavaly év végén 95,5 milliárd forintos kórházi adósságrendezést jelentettek be, a tényleges kifizetés március végéig mindössze 80 milliárd forintig jutott el, a fennmaradó 15,5 milliárd forint kifizetése pedig új szabályokhoz kötött.
A kormányrendelet szerint a pénz április végéig kerülhet a beszállítókhoz, így gyakorlatilag hónapokig az egészségügyet hitelezik a vállalkozók és beszállítók, ami jelentős likviditási nyomást helyez a rendszerre.
A szabályozás egyik kulcseleme az úgynevezett „tolerálható adósság” bevezetése, amelynek értelmében már nem minden kórház kapja meg a teljes összeget. Azok az intézmények, amelyek túllépték a rájuk szabott keretet, csak részleges rendezésben részesülnek, míg a kereten belül maradók – jellemzően egyházi kórházak vagy önkormányzati szakrendelők – teljes kifizetést kapnak.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez gyakorlatilag egy rejtett büntetés, és tudatos jelzés a kórházak felé: a pénzügyi fegyelem betartása fontos a konszolidáció során.
A hivatalos adatok szerint a kórházi adósság 95–96 milliárd forint körül alakult, ám a valós helyzet ennél összetettebb. Voltak vitatott tételek, például a Honvédkórház átszervezése során sztornózott és újra kiállított számlák, valamint 2023 óta kifizetetlen tételek, amelyek a beszállítók számára ténylegesen komoly anyagi terhet jelentettek. Rásky László rámutatott, hogy a mostani szabályozás miatt a beszállítók továbbra is hitelezik a rendszert, ami pénzügyi és működési kockázatot teremt.
A legnagyobb tartozások listáját az egyetemi kórházak vezetik:
- a Pécsi Tudományegyetem 9,9 milliárd:
- a Debreceni Tudományegyetem 8,6 milliárd:
- a Szegedi 8,5 milliárd forintos adósságot halmozott fel;
Az Észak-Pesti Centrumkórház–Honvédkórház 7,3 milliárd, míg a nagy budapesti intézmények, például az Új Szent János Kórház 3,7 milliárd, a Bajcsy-Zsilinszky 3 milliárd forint körüli tartozással rendelkeznek.
A megyei kórházak közül a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak 4,3, a győri Petz Aladár 2,5, a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház 1,5 milliárd forintos adósságot görgetnek.
A pénzügyi késedelem közvetlen következménye, hogy a beszállítók szigorítják a feltételeket: rövidebb fizetési határidőt szabnak, előre kérik az ellátmányt, vagy kevesebb eszközt szállítanak, legyen szó egyszer használatos termékekről, implantátumokról vagy gyógyszerekről. Ennek hatására a kórházi ellátásban a műtéti napok átszervezése, betegek átirányítása és tervezhető beavatkozások halasztása válik szükségessé. Az orvosok és ápolók számára ez folyamatos „tűzoltást” jelent, ahol a szakmai döntéseket a pénzügyi kényszerek is befolyásolják.
