Tovább puhított az egyetemi-főiskolai felvételi szabályain a kormány: a diplomások mellett idén már a felsőoktatási szakképzést végzettek is „felmentést” kaptak a kötelező emelt szintű érettségi alól - írja az Eduline.

„Nem akarsz emelt szintű érettségit tenni, de felvételizni szeretnél? Megoldható” - ilyen Facebook-posztokkal és hirdetésekkel próbálták népszerűsíteni felsőoktatási szakképzéseiket idén tavasszal és nyár végén, a pótfelvételi jelentkezési határideje előtt a kisebb egyetemek és főiskolák.

Kapcsolódó

Nem véletlenül címezték hirdetéseiket azoknak, akik nem tettek emelt szintű érettségit májusban. A 2021-es volt az első olyan felvételi szezon, amikor a kétéves, egyetemek és főiskolák által szervezett, de diplomát nem adó felsőoktatási szakképzések végzősei anélkül jelentkezhettek BA- és BSc-szakokra, hogy újra neki kellett volna futniuk az emelt szintű érettséginek.

A korábbi rendszer szerint az egyetemi és főiskolai felvételihez szükséges volt legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi, valamint legalább egy középfokú nyelvvizsga. A portál azt írja, nem véletlenül próbálták kötelezővé tenni az addig csak néhány szakon alapfeltételnek számító emelt érettségit.

A statisztikákból egyértelműen kiderült, hogy kevés tovább tanuló választotta a nehezebb, ám pluszpontokat érő vizsgát, ahogy nyelvvizsgát is kevesen tettek, ezt a felsőoktatási intézményekben „bennragadt” diplomák magas száma is jelezte.

"Ahogy közeledett a 2020-as felvételi, úgy kezdett tiltakozni egyre több diákszervezet, szakmai szervezet és egyetem, az adatok ugyanis azt mutatták, hogy tízezrek szorulnak majd ki a felsőoktatásból" - írja az Eduline.

A kormány engedett, és végül 2019 decemberében – alig pár héttel a 2020-as felvételi szezon indulása előtt – lefújta a szigorítást. Persze nem teljesen: az emelt szintű érettségi követelménye maradt, vagyis egyetemre és főiskolára csak az felvételizhet, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz.

A könnyítés jól jön azoknak a középiskolásoknak, akik nem érzik magukat elég felkészültnek ahhoz, hogy bármelyik tantárgyból emelt szintű érettségit tegyenek, vagy eredményeik alapján nem érnék el a BA/BSc-szakos ponthatárt.

Ehhez közbe kell iktatniuk egy kétéves felsőoktatási szakképzést, amelyen jóval lazábbak a felvételi szabályok: nem kell emelt szintű érettségi, a minimumponthatár nem 280, hanem 240 pont, ráadásul az összpontszámot háromféleképpen is ki lehet számolni, amelyek közül mindig a legelőnyösebbet választják.

Elképzelhető, hogy a könnyítés a felsőoktatási szakképzések népszerűségének jót tesz majd. Az elmúlt években ugyanis mindössze 9-10 ezer felvételiző jelentkezett ilyen szakra, és csak minden hatodik diák jelölte meg ezeket első helyen - írja a portál.

Mi az a felsőoktatási szakképzés?

A felsőoktatási szakképzések kétéves, "szakmaközpontú" képzések, amelyeket az egyetemek és főiskolák indítanak, de elvégésükért diploma nem jár, viszont felsőfokú szakképzettség igen. A legnépszerűbb terület évek óta a gazdaságtudományi, a kereskedelem és marketing, valamint a gazdálkodási és menedzsment irány, de népszerű a turizmus-vendéglátás és a pénzügy-számvitel és az informatikai szak is.