Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003 óta szorgalmazza, hogy az országok vezessenek be adót a magas zsír–, cukor– és sótartalmú élelmiszerekre. A két típus – élelmiszerekre és üdítőitalokra vonatkozó adó –  közül a cukrozott üdítőitalokat érintő szabályozás fokozatosan terjedt el a világban, mára hozzávetőleg minden második országban érvényben van – írja az Oeconomus Gazdaságkutató az elemzésében. Ugyanakkor az egészségtelen élelmiszerek esetében lassabb az átállás.

Az elhízás ma a 21. század egyik legnagyobb közegészségügyi kihívása, amely jelentős terhet ró a társadalomra és az egészségügyi ellátórendszerekre is világszerte. A WHO szerint a világon 2,5 milliárdan vagyis minden harmadik felnőtt túlsúlyos, és közülük 890 millióan szenvednek elhízásban. Ez azt jelenti, hogy a világ lakosságának nyolcad része elhízott. 

Statisztikai adatok szerint a felnőttkori elhízás aránya csaknem megháromszorozódott 1990 óta, miközben a serdülőkori elhízás négyszeresére nőtt ugyanebben az időszakban. 

Népbetegség a túlsúly

Az elhízás népbetegség, a magyarok több mint felének súlytöbblete van, az adatok aggasztóak, hangzott el az Elhízás Világnapján tartott háttérbeszélgetésen. Merkely Béla, az SE rektora hangsúlyozta, Magyarországon 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, már a magyarok 24 százaléka elhízott, szemben a 2014-es adattal, amikor még csak a lakosság 20,6 százalékát érintette az obezitás (elhízásbetegség).

Kapcsolódó

Európában az elhízott és túlsúlyos lakosság aránya a globális átlagot is meghaladja: minden második felnőtt túlsúlyos, és hatból egy elhízott. A földrajzi eloszlásban a legmagasabb arány nem az amerikai kontinensen, hanem a csendes-óceáni térségben mutatkozik, ahol a felnőttek 90 százaléka érintett. Az amerikai régióban ez az arány 67 százalék. A csendes-óceáni országok évtizedek óta küzdenek a magas elhízási rátával, és számos intézkedést hoztak a probléma visszaszorítása érdekében.

A WHO 2024-es elemzése rámutat, hogy az egészségtelen étrend és életmód az egyik legfőbb, globális közegészségügyi kockázat. Az egészségtelen táplálkozás nem csak a mikrotápanyag-hiányos alultápláltsághoz járul hozzá, hanem egyben előidézi a túlsúlyt, az elhízást, és számos, étrenddel összefüggő nem fertőző betegséget, így a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, a cukorbetegséget és más krónikus állapotokat. 

Ezek a betegségek 2021-ben világszerte több mint 43 millió halálesetet okoztak, amely a nem járványos halálozások 75 százalékát teszi ki.

Az egészségtelen táplálkozás mellett a fizikai aktivitás hiánya, a dohányzás, az alkohol túlzott fogyasztása és a légszennyezés is közrejátszik a kockázatok növekedésében. Az egészségtudomány ma már egyértelműen igazolja, hogy az elhízás, a magas vérnyomás, a vércukorszint és a koleszterinszint emelkedése összefügg ezekkel a tényezőkkel.

A WHO 2024-ben olyan kormányzati politikák bevezetését javasolta, amelyek adókkal növelik az egészségtelen élelmiszerek, például magas zsír–, só– és cukortartalmú termékek, valamint cukrozott üdítőitalok árát.

Ezzel azt akarják elérni, hogy utóbbi termékek fogyasztása csökkenjen, miközben támogatásokkal ösztönöznék az egészségesebb alternatívák választását. A termékek árának emelése az eladások visszaeséséhez vezethet, ami mellett a gyártók is kénytelenek lesznek csökkenteni egészségkárosító összetevőik arányát.

A szabályozások bevezetése kapcsán azonban számos ellenérv is felmerül. Egyik fő kritika, hogy az ilyen adók regresszív hatásúak, vagyis aránytalanul nagyobb terhet rónak az alacsonyabb jövedelmű rétegekre, akik gyakrabban fogyasztanak olcsó, egészségtelen, feldolgozott élelmiszereket. 

A magyar csipszadó úttörő volt, de nem lettünk karcsúbbak

Ezzel szemben a WHO és más nemzetközi kutatások is hangsúlyozzák, hogy a hosszú távú egészségügyi előnyök jelentősek lehetnek, különösen az alacsony jövedelmű csoportok számára, akik így kevésbé lesznek kitéve a táplálkozással összefüggő betegségeknek.

Az  adózással kapcsolatos politikai vitákban gyakran szóba kerülnek az adminisztratív költségek, a politikai népszerűtlenség és a megfelelő termékek kiválasztásának nehézségei is. Ennek ellenére az adóbevételek általában magasabbak, mint az ezek bevezetése miatt felmerülő kiadások.

Az európai országok közül Magyarország az egyik úttörője volt az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adóknak, 2011-ben bevezetve a Népegészségügyi Termékadót (NETA), közismertebb nevén csipszadót.

Ez a modell ma már számos más országban is ismertté vált. Az Európai Bizottság 2010-es évektől kezdődően több országban is bevezette a cukrozott üdítőitalokra és egészségtelen élelmiszerekre vonatkozó adókat. Ezek az intézkedések rövid távon mérséklik a fogyasztást, és hosszabb távon is serkentik az egészségesebb termékek gyártását.

Nemzetközi szinten jelenleg több mint 80 országban alkalmaznak hasonló adókat, és 2025-re az üdítőitalokra vonatkozó adó a világ több mint felében, míg az egészségtelen élelmiszerekre vonatkozó adó 22 országban van hatályban.

Az intézkedések hatékonyságát és társadalmi elfogadottságát ugyanakkor továbbra is élénk vita övezi, mivel ezek piacbefolyásoló eszközök, és súlyos társadalmi-gazdasági hatásokat is kiválthatnak.

Az elhízás olyan  egészségügyi kihívást jelent globálisan, amely összetett kezelést igényel. Ezek fontos eleme a magas zsír–, só– és cukortartalommal rendelkező élelmiszerek, illetve az ízesített és cukrozott üdítőitalok fogyasztásának mérséklése. 

Az egészségtelen étrend és a túlsúly visszaszorítása több lépcsős szabályozást tenne szükségessé. Első lépése lehet az egészségtelen termékek megadóztatása. de fontos lenne a gyártók által használt adalékanyagokra és ízesítőkre is előírásokat megfogalmazni, vagyis a gyártókat arra készteti, hogy az egészségkárosító hatású hozzávalók arányát csökkentsék.