Az Európai Bizottság (EB) közzé tette az országspecifikus ajánlásait a magyar kormány számára, amelyben a következő 12-18 hónapra gazdaságpolitikai iránymutatást nyújt, azt követően, hogy kiadta a Magyarországról szóló részletes jelentését illetve, hogy elemezte a magyar kormány által beküldött konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot.

Magyarország esetében az Európai Bizottság megállapította, hogy nem tapasztalható makrogazdasági egyensúlyhiány, és túlzottdeficit-eljárás alatt sem áll az ország. Ugyanakkor az Európai Bizottság három ajánlást tett a magyar kormánynak 2016-17-re.

Először is, a középtávú költségvetési cél elérése érdekében idén a GDP 0,3, jövőre 0,6 százalékára rúgó éves kiigazítást lát szükségesnek az Európai Bizottság, miután jelentős eltéréseket eredményező kockázatokat lát a testület. E kiigazítástól akkor lehetne eltekinteni, ha a szükséges strukturális reformokat végrehajtaná a kormány.

Másodszor az EB a szektoriális adók csökkentését szorgalmazza és az alacsony jövedelműek adóterhelésének mérséklését. A testület továbbá az átláthatóság és verseny erősítését kéri a közbeszerzésekben az e-közbeszerzések bevezetésén, valamint a tenderek nagyobb számú kiírásán és a korrupcióellenes keretszabályozás javítását keresztül. A bizottság szerint javítani kellene még a szolgáltató- és a kiskereskedelmi szektor szabályozási környezetét a korlátozó intézkedések feloldásával és a kiszámíthatóság növelésén keresztül.

Közmunka, munkanélküli segély

A harmadik pontban javasoltak között előkerül a közmunka, a szociális juttatások és a munkanélküli segély kérdése is - azaz most már több évre visszamenőleg állandósultak a bizottság ajánlásai között. A bizottság azt javasolja a kormánynak, hogy könnyítse meg a közmunkaprogramban résztvevők átlépését az elsődleges munkaerőpiacra és erősítsen meg más aktív munkaerő-piaci intézkedéseket. Ezen túl a bizottság kéri a kormányt, hogy javítson a szociális támogatások valamint a munkanélküli ellátások megfelelőségén és kiterjedtségén. (Jelenleg a magyarországi 3 hónapos munkanélküli juttatás a legrövidebb időszak az egész EU-n belül, a legrövidebb ilyen jellegű juttatások az EU-ban minimum féléves időtartam körül szoktak lenni - a szerk.)

A bizottság emellett egy befogadóbb általános oktatást szorgalmaz, azaz azt javasolja a magyar kormánynak, hogy tegyen lépéseket az oktatási rendszer eredményeinek javítására illetve a hátrányos helyzetűek - különösen a romák - oktatási rendszerben való részvételének növelésére.

Az Európai Bizottság közleményében megjegyzi, a testület az idén a korábbiaknál kevesebb ajánlást terjesztett elő, és a hangsúlyt a 2016. évi éves növekedési jelentésben megfogalmazott kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi prioritásokra fektette. A nemzeti felelősségvállalás erősítése érdekében több időt és több lehetőséget biztosított a részvételre, és minden szinten kapcsolatba lépett a tagállamokkal és az érdekelt felekkel. Jobban összpontosított az euróövezet előtt álló kihívásokra és a gazdaságok közötti kölcsönös függőségre is, összhangban az euróövezet gazdaságpolitikájára vonatkozóan elfogadott ajánlással.

A magyar kormány is így gondolja...

Az EB országspecifikus ajánlásaiban megfogalmazott gazdaságpolitikai célok többsége a magyar kormányéval megegyezik - értékelte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a dokumentumot. A tárca közleményében rámutat: lényegesen kevesebb számú és a konkrét beavatkozási javaslatok helyett általános stratégiai irányokat tartalmaz a bizottság ajánlása, amely az NGM szerint a korábbi évekhez képest kiegyensúlyozottabbak, jobban tükrözik az európai szemeszter keretében a Bizottsággal folytatott szakmai párbeszéd eredményeit.

Az NGM e jelentés kapcsán - hasonlóan az utóbbi időben Magyarországról született jelentésekhez - úgy véli, az EB alapvetően kedvezőnek ítéli meg a magyar munkaerő-piaci folyamatokat, elismeri a kormány e területen tett lépéseit, immár nem vitatja a közfoglalkoztatás létjogosultságát. A kormány célja, hogy megkönnyítse és egyben ösztönözze az átmenetet a közfoglalkoztatásból a nyílt munkaerőpiacra, és ez egyezik az ajánlástervezetben foglaltakkal.

Az adókkal kapcsolatban megfogalmazott ajánlás kapcsán az NGM kiemeli, hogy a bankadó ez év elejétől mintegy a korábbi felére csökkent, és 2017-től tovább mérséklődik. (A bankadón kívül azonban van még jó pár ágazatspecifikus adó a rendszerben, a bizottsági ajánlás ezekre is vonatkozna - a szerk.)

Az alacsony keresetűek adóéke a Munkahelyvédelmi Akció keretében már jelentősen mérséklődött, de a személyi jövedelemadó 1 százalékos csökkentése általánosságban is csökkentette azt - jegyzi meg az NGM. (Az alacsony jövedelműek adóterhelésében a magyarországi mérték viszont még ezzel is a legmagasabbak között van nemcsak uniós, de világviszonylatban is - a szerk.)

Fegyelmezettek vagyunk!

A szaktárca ugyanakkor a bizottság számszerű költségvetési kiigazítási javaslatára reagálva kifejti: a kormány az elmúlt években is fegyelmezett költségvetési politikát folytatott és rendre teljesítette a kitűzött célokat. Ezt jelzi az államadósság GDP-hez viszonyított arányának folyamatos csökkenése is - magyarázza az NGM.

A tárca szerint a 2017. évi költségvetési törvényjavaslatban szereplő hiánycél is mutatja, hogy folytatódik az adósságcsökkentés politikája. A konvergenciaprogram adósságpályája szerint az államadósság aránya 2020-ra a GDP 65 százaléka alá süllyed. A következő évek adósságcsökkentését a gazdasági növekedés mellett a GDP 3 százalékánál lényegesen alacsonyabb hiánycélok is támogatják.

A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően jelentősen javultak az államadósság finanszírozási kondíciói is: megnövekedett a hazai szereplők részaránya, ami stabilabb hitelezői kört jelent, továbbá csökkent a devizaadósság aránya, mérsékelve az ország külső sérülékenységét - sorolja a szaktárca.

Az országspecifikus ajánlások végleges változatát júniusban az Európai Tanács fogadja el.