Magyarország lett az első uniós tagállam, amelyet pénzügyi szankcióval sújt az EU, mert nem teljesítette az előírt deficitcélokat - kezdi tudósítását a Financial Times brüsszeli tudósítója. A brit üzleti napilap írása szerint a Magyarországnak járó kohéziós források átmeneti felfüggesztéséről szóló döntést éles vita előzte meg a keddi Ecofin-ülésen, és az uniós tagállamok egy csoportja, jellemzően nem euróövezeti tagállamok - így például Nagy-Britannia, Lengyelország és Svédország - megkérdőjelezték a büntetés méretét és időzítését.

Az országoknak azt sikerült elérniük, hogy Brüsszel jelezze: akár már júniusban visszavonhatja a példátlan büntetést, ha a magyar kormány megteszi a szükséges lépéseket. Olli Rehn pénzügyi biztos szavait idézve az FT kiemeli, hogy a döntés folyamatát átpolitizálták, de nem gondolja, hogy ez aláásná az EU kemény elkötelezettségét a fiskális szabályok betartatása iránt.

Az EU új rendszerének néhány támogatója azonban aggasztónak nevezte a keddi vitát, miután Magyarország tudott néhány szövetségest szerezni, így többek között Ausztriát. Ez volt az első teszt. Átment rajta a rendszer, de veszélyes volt - nyilatkozta az FT-nek egy uniós diplomata. A lap idézi Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter keddi szavait, miszerint a döntéssel megszűnt az országgal szembeni kettős mérce.

Lengyelország tartózkodott

Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter szerint a kohéziós pénzekkel kapcsolatos döntéshozatalban nem sikerült eloszlatni azt a kételyt, hogy Brüsszel kettős mércét használ, más megítélés alá helyezi az euróövezeti és az övezeten kívüli tagállamokat - írta szerdán a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilap az MTI tudósítása szerint.

A Wall Street Journal európai kiadása "A keményebb uniós költségvetési politika lecsapott Magyarországra és Spanyolországra" című cikkben dolgozza fel Spanyolország és Magyarország esetét. Kiemeli: az uniós pénzügyminiszterek felfüggesztették a Magyarországnak 2013-tól járó kohéziós alapok kötelezettségvállalásait és Spanyolország az eredetinél nagyobb hiánycsökkentést vállalt. A két fejlemény is azt jelzi, hogy az adósságválság óta az Európai Unióban szigorúbban veszik a költségvetési szabályokat.

A WSJ cikke Ausztriát, Nagy-Britanniát és Lengyelországot említette, akik Magyarország mellé álltak a példátlan büntetés ügyében. A lap tudósítása szerint Matolcsy György úgy fogalmazott a döntés után, hogy a magyar fél 100 százalékig biztos abban, hogy végül hatályon kívül helyezi Brüsszel a befagyasztásról szóló döntést és teljesen meg van győződve arról, hogy a kormány teljesíti a célokat.

A lap arra is kitér, hogy a spanyol pénzügyminiszter kedden pótlólagos megszorító csomagot vállalt, hogy 2012-ben 5,3 százalékra csökkenjen a költségvetés hiánya és megígérte, hogy Madrid az előírt 2013-as határidőre teljesíti a 3 százalék alatti hiánycélt.

A Bloomberg hírügynökség cikkében azt emelte ki, hogy a keddi döntés bejelentése után a forint érzékelhetően erősödött az euróval szemben és a kötvényhozamok is csökkentek. Megjegyzi azt is, hogy az EU először alkalmazta a kohéziós alap kötelezettségvállalásainak felfüggesztéséről szóló szankciót. A hírügynökség idézi Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzőjének véleményét, aki egyáltalán nem biztos abban, hogy Magyarország júniusig képes lesz meggyőzni Brüsszelt. Az elemző ugyanis nem látja azokat az intézkedéseket, amelyekkel a magyar fél az alapvető költségvetési folyamatokat kezelné.

A MarketWatch arról számolt be, hogy kedden az unió pénzügyminiszterei 495 millió eurónyi Magyarországnak járó 2013-as forrást fagyasztottak be, miután az ország nem teljesítette a költségvetési hiányra vonatkozó előírásokat.

Mit mondanak itthon?

A kormány részéről hivatalos közlemény nem érkezett a keddi brüsszeli döntésre. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes az MTV szerda reggeli műsorában beszélt a kohéziós pénzek felfüggesztéséről. Meglátása szerint viszonylag rövid ideje van Magyarországnak, hogy lépjen a kohéziós pénzek ügyében, "az alatt viszont bizonyíthatunk", és a kormány elérheti, hogy ne fagyasszanak be uniós támogatásokat.

Hasonlóképp vélekedett a TV2 szerda reggeli műsorában Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Megítélése szerint, ha a magyar kormány végrehajtja a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott intézkedéseket teljes egészében, akkor az kielégíti az EU elvárásait és biztosítja a hiánycélok teljesülését. A szükséges megtakarítás összege 130-140 milliárd forint, ami a Széll Kálmán tervben még elmaradt intézkedésekkel oldható meg - magyarázta Cséfalvay Zoltán, megnevezve a tömegközlekedést és a gyógyszerkasszát.

A Portfolio.hu ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az államtitkár által jelzett 130-140 milliárd forintos elmaradás a Széll Kálmán Tervben azért érdekes, mert a kormány eddig azt kommunikálta, hogy a terv idei része 83 százalékban megvalósult, ami csak 95 milliárd forintos elmaradást jelent. Van némi ellentmondás a két változat között, hiszen az egyik értelmezés szerint a kormány belátja, hogy nem 83 százalékra teljesült a SZKT idei megvalósítása, a másik értelmezés szerint viszont a Széll Kálmán Terv idei részét bővíti ki.

Megismételte Matolcsy György keddi szavait, miszerint a kormány az április közepén benyújtandó frissített konvergencia programban mutatja be legújabb terveit. Az áprilisban elkészülő konvergencia program fogja megválaszolni azokat a kérdéseket, amelyek a költségvetési hiány teljesítéséhez kapcsolódnak - fejtette ki az államtitkár. Cséfalvay azt is hozzátette, hogy a keddi döntés tulajdonképpen meg is gyorsítja az EU-IMF-megállapodás megkötését az új hitelkeretről.

Ezek szerint a kormány tervei szerint egy hónap alatt képes lesz megfelelni a brüsszeli elvárásoknak.

Giró-Szász András kormányszóvivő szintén az MTV reggeli műsorában úgy fogalmazott, hogy a magyar számok és a magyar kormány intézkedései sokkal gyorsabb megoldást fognak eredményezni. Elmondta, hogy voltak olyan uniós pénzügyminiszterek, aki szerint a hiányszámok és makrogazdasági adatok nem arra predesztinálják az országot, hogy szankciókkal sújtsák.