Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Megkezdődött az Országgyűlésben annak a törvényjavaslatnak az általános vitája, amellyel a kormánypártok a tavaly nyáron kirobbant „Booking-ügyre” reagálnának, amely azután robbant ki, hogy a booking.com szállásközvetítő cég visszatartotta a kifizetéseket, így a hazai kkv-k hónapokig nem jutottak hozzá a bevételeikhez.

A javaslatot előterjesztő fideszes képviselő, Szatmáry Kristóf arról beszélt a parlamentben, hogy a „Booking-ügy” vizsgálata rámutatott a szabályozási hiányosságokra, amelynek alapja, hogy az európai uniós szabályozást nem egyenlőtlen helyzetben lévő piaci szereplők közötti viszonyrendszerre alkották meg. Ennek következtében az uniós szabályok a hazai kkv-szektort nem védik kellőképpen a monopolhelyzetben lévő szereplőkkel szemben, ezért magyar jogalkotással kell szabályozni ezt a piacot.

A benyújtott javaslat egyik része általánosan szabályozza a nagy internetes szolgáltatók, az úgynevezett kapuőrcégek, vagyis a 7,5 milliárd euró feletti éves forgalmú cégek működését.

A javaslatban szereplő kikötések közül Szatmáry kiemelte, hogy a kapuőrcégeknek a magyarországi vállalkozás számára elérhető módon, magyar nyelven, az alkalmazandó joggal kapcsolatos független jogi tanácsadást kell biztosítaniuk.

A javaslat emellett kiköti, hogy az általános szerződési feltételekben ezek a nagy cégek nem szabhatnak 45 napnál hosszabb fizetési határidőt, valamint megtiltja az árfolyamkockázat egyoldalú áthárítását a magyar cégekre.

Előírja továbbá magyar nyelvű, személyes, telefonos és elektronikus eléréssel rendelkező ügyfélszolgálat fenntartását nemcsak a fogyasztók, hanem a velük szerződésben lévő kkv-k számára is, valamint a beérkező panaszok 30 napon belüli kezelését.

A javaslat egy másik része kifejezetten az online szálláshely-közvetítők tevékenységét szabályozza.

Eszerint tisztességtelen piaci magatartásnak bizonyulna a jövőben a magyarországi közigazgatási bíróságok kizárása az általános szerződési feltételek keretében. Emellett ugyancsak tisztességtelen piaci magatartás lenne annak kikötése a szálláshely-szolgáltató részéről, hogy az általa kínált árnál olcsóbban nem lehet a szálláshelyet hirdetni.

Szatmáry Kristóf a zárszó során a képviselői hozzászólásokra reagálva azt még hozzátette, hogy a nemzetközi szolgáltatókat ugyan jelentősen korlátozni kell, azonban nem célja a jogalkotóknak, hogy elüldözzék például a booking.com-ot, hiszen a külföldi vendégek jelentős része azon keresztül foglal magyarországi szállást.