A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint 2012 novemberében a versenyszférában mért bruttó átlagkeresetek 6,2 százalékkal, míg a családi adókedvezmény figyelembe vétele nélkül számított nettó bérek 3,8 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest - közölte az NGM a KSH péntek reggeli közleményére hivatkozva.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2012 novemberében 238 300 forint volt a nemzetgazdaságban, amely 5,4 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A nettó bér - mely 153 600 forintot tett ki - 3,2 százalékkal emelkedett 2011 novemberéhez viszonyítva, amely azonban nem veszi figyelembe a gyermekek után járó családi adókedvezmények további kedvező hatását. A 2011-ben tapasztalt dinamikus növekedéshez viszonyított visszafogottabb nettó bér alakulás elsősorban a közfoglalkoztatás súlyának növekedésével magyarázható - novemberben 60 százalékkal dolgoztak többen a közfoglalkoztatás keretein belül, mint egy évvel korábban - áll az NGM közleményében.

Kapcsolódó

Kép: Az átlagkeresetek alakulása

A minisztérium hozzáteszi: a versenyszférában dolgozók átlagos bruttó bére novemberben 247 ezer forintot tett ki, míg a nettó kereset 3,8 százalékos növekedést elkönyvelve 159 ezer forinton állt. A költségvetési szerveknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak - közfoglalkoztatottak nélkül számított - bruttó átlagkeresete 5,5 százalékkal emelkedett a megelőző év azonos időszakához képest, amely jelenleg 212 400 forinton áll. A nettó kereset 8,2 százalékos emelkedést követően 155 800 forint volt, azaz a közszférában jelentős reálbér emelkedés következett be - főként a tárgyhónapban folyósított egyszeri kompenzációknak köszönhetően.

A legjobban továbbra is a pénzügyi, biztosítási ágazatban foglalkoztatottak keresnek, melyet az információ és kommunikáció, majd az energiaipari szektor követett. A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltató, illetve vendéglátó ágazatokban dolgozók kerestek.

Bajnai cáfolt

Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az Együtt 2014 Választói Mozgalom társalapítója az ATV Szabad szemmel című műsorában korábban reagált a Fidesz minimálbérrel kapcsolatos kijelentéseire. Ebben cáfolta a Fidesz által hangoztatottakat. Véleménye szerint a Fidesz intézkedéseinek hatására a minimálbérek reálértéke csökkent, miután 2013-ban egy minimálbért kereső munkavállaló 98 ezer forintból 64 ezret kap kézhez, míg a Bajnai-kormány idején ugyanekkora fizetésből 75 ezer forint maradt a borítékban. Bajnai az ATV-ben hangsúlyozta: nem a minimálbért kell csökkenteni, hanem a minimálbér költségeit, vagyis, hogy a vállalkozónak kerüljön kevesebbe a foglalkoztatás, a fizetési borítékban viszont több maradjon. A volt miniszterelnök szerint a fideszes minimálbér-politika óriási terhet ró a vállalkozókra, megrövidíti a munkavállalókat és akadályozza a növekedést. Az ilyen gazdaságpolitika nem teremt új munkahelyeket, hanem több tízezer már meglévőt sodor veszélybe.

Egyre kevesebben dolgoznak

A KSH pénteken kiadott adataiból kiderül: továbbra is lefelé tart a dolgozói létszám, 2012. első tizenegy hónapjában átlagosan 2,675 millióan álltak alkalmazásban, ez 19,4 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 817 ez­er fő volt az alkal­ma­zás­ban állók száma, 36,3 ezer fővel kevesebb, mint 2011-ben. A költségvetési szfé­rá­­ban 752 ezren dolgoztak (16,4 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 91 ezren köz­foglalkoztatás keretében.

Szakszervezeti kutatás sem mutat túl fényes képet

A keresetekkel kapcsolatos optimista hangvételű minisztériumi közleménnyel szemben egy a Liga Szakszervezeti Szövetség által készíttetett, napokban publikált kutatás, amely az új Munka Törvénykönyve (Mt.) hatásait vizsgálta, sem mutatott túl optimista képet a munka világáról. Ez azt a korábbi vélekedést látszott alátámasztani, hogy az új Mt. változtatásai a munkavállalók kárára történtek. Bár a tanulmányt készítő kutatók felhívták a figyelmet, hogy a kutatás nem reprezentatív minta alapján készült (16 vállalatnál végeztek terepkutatást), az egyes korábbi kutatásokban megjelent eredményeket viszont erősítik az e tanulmányból levonható következtetések is.

A béreket vizsgálva ebben megállapították, hogy bár az új Mt. bevezetése előtti viták során a kormányzat illetékesei többször nyomatékosították, hogy az új törvénynek nem célja a bérek visszafogása, és a törvényi változások miatt nem lesz bércsökkenés. A tanulmány szerint a határozott politikai deklaráció ellenére a 16 esettanulmányból öt esetben a szakszervezetek kifejezetten arról számoltak be, hogy a törvény júliusi bevezetése óta bizonyos munkavállalói csoportoknak csökkent a nominális bére, további négy esetben a jövőben fenyegető bércsökkenésről beszéltek. Ezeknél a cégeknél várhatóan a következő évtől szenvednek el veszteséget a munkavállalók - vélik a tanulmány készítői.

A bércsökkenés nagyságára vonatkozóan - részben módszertani problémák miatt - csak nagyon durva becslésekre voltak képesek a kutatók. Az eddigi bércsökkenéseket illetően azonban megállapították, hogy leginkább a következő okok miatt csökkentek a munkabérek:

  • Délutáni műszakpótlék csökkenése (szakszervezeti becslés alapján egy alacsonybérű cégnél a megszakítás nélkül dolgozók esetében nettó 15 ezer forint, máshol 30-40 ezer is lehet a csökkenés);
  • A munkanélküli időszakra fizetendő díjazás csökkenése (átlagkereset helyett távolléti díj);
  • Hosszabb munkaidőkeret (csökkenő túlmunka, elvesző állásidő. Az egyik szakszervezeti vezető szerint durván a nettó bér 50-60 százaléka veszett el így, ami körülbelül 40-50 ezer forint kiesését jelenti napi 12 órás műszakban);
  • Munkaidő-beosztásról való értesítés lerövidítése (hétről négy napra - csökken a beosztástól eltérő munkavégzés);
  • Munkaközi szünet nem a munkaidő része;
  • 6 hónapos próbaidő;
  • Távolléti díj nem jár elháríthatatlan külső ok esetén;
  • Megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottak bére különösen csökkent.

Nem kell több munkaerő?

A kutatók a vizsgálat figyelemre méltó eredményének tartották, hogy a nyilatkozók egyike sem hivatkozott az új törvény megalkotását megalapozó legfontosabbnak tartott állami célra: a foglalkoztatás bővítésére. A vizsgált mintában egyetlen esetben sem került szóba, hogy bármilyen módon is a törvény hatásaként új felvételekre került volna sor, sőt, a munkaidő-alap növekedésével összefüggésben kifejezetten a szükséges munkaerő csökkentését vetítették előre a megszólalók - olvasható a tanulmányban.

A kutatás készítői viszont rámutatnak: ez az eredmény egybecseng az egységes nemzetközi szakirodalmi állásponttal, miután az egybehangzó munka-gazdaságtani kutatási eredmények értelmében a munkavállalói jogok munkatörvényi lerontása nem eredményezi a foglalkoztatás bővülését. A rugalmasítás a meglévő munkaerő intenzívebb kihasználása, semmint új munkaerő felvétele irányába mozdítja a vállalatokat, így inkább a foglalkoztatás csökkenése, semmint növelése irányába hat.