Megszólalt a vészcsengő: rámehet a választás az árrésstop kivezetésére

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentésében komoly figyelmeztetést küldött a kormányzatnak, amennyiben először konkretizálták az árrésstop kivezetésének a kockázatát. A legutóbbi hivatalos közlés szerint augusztus 31-e a szabályozás határideje, az MNB pedig ezzel kapcsolatban azt írta, hogy

az árréskorlátozások kivezetését követően az áremelkedési ütem az ősz közepére átmenetileg 5 százalék közelébe emelkedhet.

Az már tudható, hogy 2025 májusában az infláció 4,4 százalékra emelkedett, míg a maginfláció 4,8 százalékra mérséklődött, amihez hozzátartozik, hogy részben a hatósági, részben pedig az önkéntes árkorlátozó intézkedések rövid távon jelentős inflációmérséklő hatással bírnak.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Bár Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tett már arra utalást, hogy

valamilyen formában akár örökre velünk maradhatnak az árrésstopok,

azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) eddig nem árulta el, hogy milyen lesz az árakra gyakorolt hatása a szabályozás feloldásának. Ám mivel a jegybank szerint is emelkedni fognak az érintett termékek árai, felmerülhet a kérdés,

néhány hónappal az országgyűlési választások előtt bevállalja-e a kormányzat a jelentős élelmiszerár-emelkedést.

A közgazdászok aggódnak

Közvetlenül a választások előtt kivezetni egy ilyen hatékony és az átlag magyar állampolgár számára is érzékelhető pozitív hatással járó intézkedést nyilván kontraproduktív lenne a kormányzat részéről. Sajnos, nagyon igaz az, hogy bármikor is lesz az árrésstop kivezetve, amivel a lakosság már most nyert, de a kedvezmény végét az átlag szavazó akkor is negatív hírként fogja értékelni. Azaz, nem azt fogja látni, hogy eddig profitált az árrésstopból, hanem azt fogja érezni, hogy most elveszített egy kedvezményt

- figyelmeztetett Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetője.

Virovácz Péter szerint a kormányzat lehetséges döntéséről most még felesleges beszélni, ehhez meg kell várni, hogy milyen gazdasági környezetben leszünk augusztus végén, hogyan állnak akkor az alapvető inflációs mutatók. De az ING vezető elemzője szerint

nyilvánvalóan az egyszeri logika azt mondatja az emberrel, ha az árak tényleg visszaigazodnak, politikai szempontból nem tűnik logikusnak kivezetni a választások előtt az árrésstopot.

Három forgatókönyv lehetséges

Ugyanakkor, húzta alá, mivel

ez egy piactorzító intézkedés, így minél tovább marad fent, annál több nem szándékolt és káros mellékhatását tapasztaljuk meg. Ezek lehetnek olyanok is, amelyekre most még nem is gondolnak a gazdaságpolitikai döntéshozók, vagy az elemzők.

Láttuk ezt már a korábban bevezetett, és a kelleténél tovább velünk maradt árintézkedéseknél is: az üzemanyagárstop már részleges üzemanyaghiányt is okozott - idézte fel.

Azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy politikai szempontból az a jó megoldás, hogy az árrésstopot fenntartják a választásokig, és majd utána engedik el, mert azzal akár egy olyan mértékű inflációs sokkot is elszabadíthatnak, amit aztán nagyon-nagyon nehéz lesz kezelni. Ez nem lehet a gazdaságpolitika érdeke sem, hangsúlyozta az ING vezetőelemzője. Minél tovább maradnak velünk ezek az intézkedések, annál komolyabb ársokkot fog okozni a kivezetésük

– szögezte le az érdeklődésünkre Virovácz Péter.

Ahogy azt Varga Mihály jegybankelnök is leszögezte, a Magyar Nemzeti Bank is az érvényben lévő szabályozás alapján készíti előrejelzését, és eszerint augusztus 31.-vel a háztartási cikkekre, illetve bizonyos élelmiszerekre bevezetett árréstopot kivezeti a kormány – magyarázta az elemző, szerinte minden egyes magát komolyan vevő elemző és intézet ezzel a dátummal számol. Ez alapján a jegybank adottságnak tekinti, hogy amint a kivezetés megtörténik, akkor azt újabb áremelkedés követi – tette hozzá az ING vezető elemzője.

Abban már viszont lehet spekuláció, hogy ez a visszarendeződés hogyan zajlik le. Az elemző szerint három forgatókönyv is elképzelhető.

Az egyik, hogy visszaigazodnak az árak egy hónap alatt a korábbi szintjükre,
egy másik, hogy esetleg önmérsékletet tanúsítanak a cégek, és akkor csak hosszú hónapok alatt érjük el ugyanazt az árszintet, vagy
a legrosszabb, hogy még lesz egy túllövés is, mert a túl sokáig alacsonyan tartott árak miatti veszteségüket minél gyorsabban vissza akarják termelni a kiskereskedelmi láncok.

Az MNB szerint viszonylag lassan, csekély ütemben jelentkeznek majd ezek az újabb áremelkedések, a visszaigazodás nem lesz drasztikus ütemű. Az ING előrejelzése viszont gyorsabb visszaigazodást mutat szeptember elsejétől. Ha augusztus végével kivezetik az árréstopokat, akkor mi átlagosan 4,5 százalék körüli inflációs rátával számolunk idén – fogalmazott Virovácz Péter, hozzátéve: ha pedig mégis meghosszabbítanák azt, akkor év végén még egy-két tizedet lefaraghatnak az átlagból, viszont akkor a jövő évi mutató emelkedik majd.

Virovácz Péter végül arról is beszélt, hogy a szabályozáshoz való alkalmazkodásnak olyan hatása is lehet, hogy új, importált termékek jelennek meg a boltok polcain, és ezen helyettesítők minősége elmarad a korábbi cikkekétől. Így sok esetben előfordul, hogy a fogyasztók ár-érték szempontból rosszabb kategóriájú terméket fognak végül megvásárolni.

Sebestyén Géza ezt még annyival árnyalta, hogy az árrésstop nagyon hatékonyan csökkentette az érintett termékek árát. Az érintett élelmiszerek ára átlagosan közel 20 százalékkal, a háztartási vegyipari cikkek ára átlagosan több mint 25 százalékkal lett kevesebb. Ha kivezetésre kerülne az árrésstop, akkor ezen - fogyasztók számára pozitív - folyamatok a visszájukra fordulnának. A piaci verseny miatt nem számítanék arra, hogy azonnal visszaállnának a korábbi árak, a kiskereskedők valószínűleg folyamatosan figyelnék egymás árazását is, mert ha valaki nagyon elszakad a piaci áraktól, akkor fogyasztókat veszíthet - fogalmazott az MCC munkatársa.

A Gazdaságpolitikai Műhely vezetője felidézte, hogy volt olyan joghurt, aminek az ára a harmadára esett az árrésstop bevezetésekor.

Ennél a terméknél azt várnám, hogy az ár a korlátozás eltörlése esetén visszaemelkedik a korábbi árszint környékére, ám ezt nem azonnal tenné, hiszen ha egy bolt triplázza az árat, míg a többi csak 20 százalékot emel, akkor az első bolt vásárlói megcsappanhatnak a kiugró árazást látva. Azaz, az árak az árrésstop kivezetése esetén jó eséllyel a korábbi szintre térnek majd vissza, de nem azonnal. Ez inflációs hatást is jelent egyben, illetve csökkentené a fogyasztói jólétet

- hangsúlyozta.

Szerinte ami a fenti hatásokat némileg csökkenteni tudná, az az online árfigyelő rendszer közelmúltban történt kibővítése is, amelynek köszönhetően 10 újabb élelmiszerkategóriában és 30 háztartási termékkategóriában több ezer termék esetében hasonlíthatják össze a vásárlók a legnagyobb kereskedők által alkalmazott árakat. Ez nagyobb versenyt teremt, így alacsonyabb egyensúlyi árakat eredményez - fogalmazott az Economxnak.

Magánvélemények

Emlékezetes, korábban igazat adott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Economxnak, az árrésstop kivezetése, hasonlóan az ársapka utáni napokhoz, áremelkedéshez vezethet. Ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva megírtuk,

a hatósági ár kivezetése 2024 júliusában az élelmiszerek egyhavi árváltozását 0,8, a teljes inflációt pedig 0,2 százalékponttal növelte.

Így az NGM nem is jelölt meg a kivezetéssel kapcsolatos határidőt.

Talán erre is utalt Varga Mihály, amikor az Economxnak úgy nyilatkozott, hogy „olvassuk, hogy esetleg mely politikusok, vagy kormánytagok milyen magánvéleménynek adnak hangot, de amíg ezek nem manifesztálódnak kormánydöntésekben, addig ezekből nem lehet kiindulni.”