A német gazdaság helyzete a magyarhoz hasonlóan már három éve folyamatosan stagnál; az aktuális helyzet „kötött pályának” nevezhető. Az újonnan megválasztott német kormánytól korábban várt erősségek nem mutatkoznak meg, a helyzetet inkább bizonytalanság hatja át. Az árfolyamok is tükrözik a piac várakozásait, még a kínai és távolkeleti vállalatok növekedése is megállt a közelmúltban, mivel az elektromos járművek penetrációja mérsékeltebb lehet.

Az első három negyedév alapján az Erste elemzői a bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékos növekedését várják, vagyis egy stagnálás után lényegében csak jövőre bővülhet a magyar gazdaság teljesítménye.

„Idén megmaradt az elmúlt 3,5 évre jellemző cikkcakkos mintázat a gazdasági teljesítményt illetően: jobb, majd rosszabb negyedévek követik egymást 2023 elejétől kezdve” – mondta Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.

A reálbérek várható emelkedésének és a kormányzat jóléti intézkedéseinek köszönhetően a háztartások fogyasztása továbbra is segíti a hazai gazdaságot – ennek mértéke, támogató szerepe akár erősödhet is.

A növekedés szerkezete nem változott érdemben: a termelőágazatok visszahúzzák a teljesítményt, amit a szolgáltatások többé-kevésbé ellensúlyoznak. Az ipar kilátásai ugyan csak lassan javulnak, és a korábbi nagy beruházások termőre fordulása is késik, ám az Európai Unió és az Egyesült Államok között megszülető megállapodás hatására a vámháború okozta bizonytalanság valamelyest enyhült. Ez, a német gazdaság várt élénkülésével együtt, ismét növelheti a keresletet a magyar exporttermékek iránt, ami lassan a várva várt beruházási fordulatot is elhozhatja.

Nehéz helyzetben vagyunk

A konjuktúra-indikátorokat érdemes figyelni, mert mutatják, hogy a növekedéssel vagy visszaeséssel kapcsoltban milyen reális várakozások vannak. „Ezek historikusan sincsenek jó állapotban, az elmúlt 25 év szempontjából sem” – húzta alá Nagy János.

Vannak pozitívumok is. A beruházások területén bár a bruttó állóeszköz-felhalmozásban még minimális a növekedés, az új szerződések száma jelentősen megugrott az elmúlt két negyedévben.

Jól teljesítettek a Magyarországon működő autógyártó-vállalatok. Ugyanakkor az akkumulátorgyárak területén nem látható érdemi volumen, hiszen ezek a gyárak nem azzal a technológiával dolgoznak, amire most kereslet volna a piacon. Itt egyértelműen átalakításra van szükség.

Eközben a munkapiac viszonylagos stabilitása megmaradt, a lazulásra utaló jelek ellenére, miközben a bérkiáramlás is erősödött.

Az infláció a magyarok nagy gondja

Az inflációval kapcsolatos kilátások vegyesek, érdemben nem változtak az elmúlt időszakban. A kínálati oldali nyomás enyhül, a maginfláció a hatósági korlátozások mellett is magas.

Rövid távon az inflációs kockázatok némileg kiegyensúlyozottabbá váltak, egyrészt a forint, másrészt a kínálatoldali árnyomás csökkenése dezinflációs hatású lehet. Ugyanakkor a magas szinten beragadt inflációs várakozások a felfelé mutató kockázatokat erősítik.

„Minél tovább marad stabil a forintárfolyam, ez a piaci szereplők árazásában annál inkább meg tud jelenni” – hangsúlyozta Nyeste Orsolya, a pénzintézet vezető makrogazdasági elemzője, kiemelve, hogy ennek van is egy inflációlassító hatása.

Az árrésstopok és egyéb adminisztratív árkorlátozó intézkedések miatt a rövidtávú inflációs kép még kedvezőbbé vált, ugyanakkor van bőven ok az aggodalomra.

A piaci szolgáltatások inflációja például 7 százalék felé gyorsult – ezért egyáltalán nem nyugodt a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A korlátozó intézkedéseken túl is van egy belső inflációs nyomás a magyar gazdaságban, pont ezért lehet „stresszes” a monetáris politika.

Az árrésstopok rövid távon viszonylag sikeresen fékezték meg az inflációt, ugyanis az év eleji 5 százalék feletti éves inflációs mutatók után a ráta az elmúlt hónapokban valamivel 4 százalék felett mozgott.

Mivel az árrésstopok kivezetésének időpontját nem tudjuk, jelentős előrejelzési bizonytalanságban vannak az elemzők. Egy esetleges 2026-os kivezetés okozta egyszeri hatás miatt feltételezhetjük, hogy jövőre sem tud tartósan a célsávban maradni az éves átlagos infláció. Ezt a pénzintézet elemzői leginkább 2027-től valószínűsítik.

2024-ben az infláció 3,7 százalékos volt a 2023-as rekord 17,6 százalék után. 2025-re 4,5 százalékos, 2026-ra 3,8 százalékos, míg 2027-re 3,5 százalékos fogyasztóiár-emelkedéssel számol az Erste.

A 1,5 százalékos árintézkedések miatti inflációs különbség Nyeste Orsolya szerint nem fog teljes egészében beépülni a fogyasztói árakba egyrést az erős forint, másrészt a termelői oldalon tapasztalható fogyasztóiár-emelkedési tempójának lassulása miatt.

Mi a helyzet a monetáris politikával?

Ugyan a nagy jegybankok és némely régiós intézmény is már a kamatok csökkentése mellett döntött, a jegybank monetáris politikájában továbbra is a stabilitás fenntartására törekszik. A magyar jegybankot láthatóan aggasztják a magasabb inflációs várakozások, illetve a pénzromlás ütemének esetleges emelkedése az árrésstop kivezetése után.

Az MNB az inflációs célsávot továbbra is a szigorú monetáris kondíciók, valamint a pozitív reálkamat biztosításával tartja fenntartható módon elérhetőnek. Mindezek alapján az Erste elemzői szerint a kamatok csökkentésére 2026 vége felé lehet esély.

Meglepően erős forint

Elsősorban a hazai és a nemzetközi kamatok közötti, várhatóan tovább emelkedő különbözetnek köszönhetően, az idei mintegy 7 százalékos nominális felértékelődés után, a forint tartósan is erős maradhat.

Az árfolyamot támogatja a vámháborús feszültségek csillapodása, valamint a folyó fizetési mérleg – a korábban vártnál valamelyest szűkebb, de stabil – egyenlege is, míg középtávon az inflációs különbözet folyamatosan leértékelődési nyomás alatt tartja a magyar devizát az euróval szemben. Az euró/forint árfolyam idén és 2026 végén is 385 forint körül alakulhat. 2027-re ismét 395 forintra emelkedhet egy euró ára.

Van egyensúly?

A külső egyensúly stabil, de ez elsősorban a gazdasági stagnálásnak tudható be az Erste elemzői szerint. 2024-ben az elsődleges egyenleg szintjén jelentős kiigazítás történt; 2025-ben és 2026-ban ismét nőhet az elsődleges hiány. Az államadósság alakulása a GDP százalékában 2024-ben 73,5 százalék volt, idén némileg magasabb, 74,3 százalék lehet, míg 2026-ban tovább emelkedhet 75 százalékra ez az arány.

Pénteken a Moody’s, majd jövő héten a Fitch közli Magyarországra vonatkozó idei második hitelminősítését, amelyekben konkrét elmozdulásra nem lehet számítani. Inkább a részleteket érdemes figyelni, ahol feltételezhetően kifejtik majd a vállalatok, hogy milyen messze vagyunk attól, hogy átkerüljünk a bóvlis kategóriába. A Moody’s-nál jelenleg a Baa2 kategóriába vagyunk, kettő minősítést kell esni, hogy átkerüljünk a bóvlisok közé, azaz a befektetésre nem ajánlott országokhoz. Az S&P-nél (BBB–) már csak egyet, míg a Fitch-nél (BBB) szintén kettőt.

Volt erre szükség?

A deviza-védőpajzzsal kapcsolatban újságírói kérdésre elmondták az elemzők, hogy az MNB nem volt ott a megállapodáson, mégis üdvözli azt. Ez az intézkedés egy esetleges spekulációra adott válaszban segíthet, ettől még nem lennének erősebbek az állam finanszírozási pozíciói.

„Ez egy vészhelyzeti intézkedés, amire a jelen helyzetben nincs szükség” – húzta alá Nyeste Orsolya.