Mi történt a hazai gazdaságban az elmúlt napokban?

  • Beruházás-vezérelt növekedés Magyarországon: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ambiciózus terveket vázolt fel, miszerint 150 új gyár épülhet országszerte, ezzel a fogyasztás helyett a beruházások válnának a gazdasági növekedés fő mozgatórugójává. Ez a lépés hosszú távon a magyar ipar és gazdaság szerkezetét is átalakíthatja a versenyképesség erősítése céljából.
  • Egyes gazdasági adatok arra utalnak, hogy a magyar gazdaság egy kritikus fordulóponthoz érkezett. A helyzet elemzése arra ösztönöz, hogy alaposan megvizsgálják a gazdasági folyamatokat és szükség esetén korrekciós lépéseket tegyenek a stabil növekedés biztosítása érdekében. A témával ebben a odcastunkban foglalkoztunk mélyrehatóan. 
  • A forint az elmúlt időszakban viszonylag stabilan mozgott az euróval szemben a 401-405-ös sávban, figyelve a jegybanki kamatdöntésekre és a kommunikációra. Az MNB lépései és az inflációs adatok folyamatosan befolyásolják a deviza jövőbeni alakulását és az ország gazdasági stabilitását.
  • A kiskereskedelmi szektort komoly nehézségek sújtják, különösen az árréscsökkentés miatt, ami sok üzlet bezárásával fenyeget. Ez a helyzet rávilágít az ágazat sérülékenységére és a fogyasztói árakra gyakorolt potenciális hatására, ami jelentős gazdasági következményekkel járhat.
  • Az Állami Számvevőszék friss elemzése komoly aggodalmakat vet fel a Fővárosi Önkormányzat pénzügyi helyzetével kapcsolatban, jelezve, hogy akár fizetésképtelenség is fenyegetheti a várost.
  • Magyarországon továbbra is jelentősen magasabbak a lakáshitelkamatok, mint a környező országokban, ami befolyásolja a lakásvásárlási terveket és a teljes ingatlanpiacot. Ez a tény akadályozhatja a lakosság lakáshoz jutását és hatással van a hitelpiac általános működésére.

Rendhagyó, de indokolt módon napirenden kívül foglalkoztak a banki csalásokkal. Tekintettel arra, hogy az elmúlt hetekben elszaporodtak azok a csalások, ahol ügyfelek adatait próbálták ellopni e-mailek, telefonok és egyéb módokon keresztül. Tömeges csalásokról beszélünk: „eddig a rendőrség és a pénzintézetek közreműködésével 1,5 milliárd forintot sikerült visszaszerezni" - kezdte a kormányinfót Gulyás Gergely. 

Kapcsolódó

Külön nyomozórészleg is vizsgálta ezt a Belügyminisztériumon belül, 80 százalékuk mögött ukrán bűnözői körök állnak. Szervezett hacker-támadások is történtek. 

A nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség részvételével munkacsoport alakult, az ukrán kibertámadások és maffia visszaszorítása. A következő ülésen a konkrét javaslatokat is tárgyalják már. A banki csalásokról itt írtunk bővebben.

Meghosszabbítva augusztus 31-éig

– A kormány az árrés-szabályozással is foglalkozott, a küzdelem két hónapja tart, jó eszköz, ezért vezettük be az élelmiszereknél, majd a háztartási cikkek esetében. Szigorúan lépünk fel minden áremelés ellen, ma a hatóságok és a GVH a legfontosabb feladatának tekinti a szabályok betartatását - közölte a miniszter.

Meghosszabbítják az árréscsökkentését augusztus 31-éig. Így lehet számolni azzal, hogy az élelmiszereknél és a háztartási cikkeknél a jelenlegi szabályozás hatályban marad. 

4,7 milliárdot biztosít a kormány a tározók és a csatornák feltöltésére ahhoz, hogy a nyári aszály ne érje változatlanul a magyar gazdaságot, jelentették be a kormányinfón. Mint részletezték: a vízügyi igazgtóságok aszályvédelmi képességeit is megerősítik, növelik a vízkészleteket, a vízhiányos holtágak vízpótlásával. „Az előkészületi munkálatok már most megkezdődtek" – húzta alá Gulyás Gergely.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnökségen 2025. május 28-án
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnökségen 2025. május 28-án
Kép: MTI, Máthé Zoltán

Az OKSZ már reagált is a bejelentésre, „sajnálattal vesszük tudomásul, hogy a kormány bárminemű szakmai egyeztetés nélkül meghosszabbította a hatósági árak rendszerét, amivel szőnyeg alá söpri a magyar gazdaságban meglevő feszültségeket, és figyelmen kívül hagyja a magyar gazdaság és a vásárlók hosszútávú érdekeit.

Az OKSZ azt kérte korábban, hogy a további károk és a negatív hatások elkerülése érdekében a kormány vezesse ki az árrésstopot május 31-én. Ugyanakkor arra az esetre is fogalmaztak meg javaslatot, ha a kormány az óvatos kivezetést pártolná inkább:

  • Önkéntes vállalás alapján az árrésstopban érintett élelmiszer-termékkategóriák belépő áras, azaz az adott kategória legolcsóbb termékének árrését maximum 10 százalékban korlátozzák a kereskedők augusztus 31-ig bezárólag. Az OKSZ szerint ez a megoldás épp a legérzékenyebb társadalmi csoportoknak képes segítséget nyújtani úgy, hogy minden érintett termékkategória képviseltetné magát.
  • A másik javaslat fokozatos kivezetesére ad opciót: 2025. június 1-jével az első 10 legnagyobb forgalmú termékkategória, 2025. július-1-jével a második 10 legnagyobb forgalmú termékkategória, 2025. augusztus 1-jével a fennmaradó termékkategóriák kerülnek kivezetésre az árrésstop hatálya alól.

A sóbánya ügye 

A miniszterelnök, Orbán Viktor ma beszélt az RMDSZ elnökével, Kelemen Hunorral és segítséget ígért a Székelyeknek és Parajdnak ahhoz, hogy a korábbi állapotot, ami oly sokakat töltött el csodálattal, ha a sóbányában jártak. Mint ismert, a parajdi sóbányába kedden hatalmas mennyiségben zúdult be a víz, miután az esőzések nyomán megduzzadt a Korond-patak és megsérült a medrét védő geofólia. A betörő áradat megállíthatatlanul önti el a regionális turizmus motorjának számító székelyföldi létesítményt.

A bankautomaták ügye is szóba került, az előterjesztést fogadta el a kormány, hogy az 1000 fős településeken még idén kell automata, jövőre már az 500 fő felettieknél is – mutatott rá. A bankautomaták ügyében a távlati cél a lefedettség jelentős növelése országosan, de – mint az Economx cikkezett róla – komoly fejfájást okozhat, ha ennek a gigantikus, tízmilliárdosra rúgó költsége megjelenik majd a bankszámladíjakban is.

Vitályos Eszter kormányszóvivő és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnökségen 2025. május 28-án
Vitályos Eszter kormányszóvivő és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnökségen 2025. május 28-án
Kép: MTI, Máthé Zoltán

Újságírói kérdések

Az ukrán kémügyről a köztévének Gulyás Gergely azt mondta, nem tud tájékoztatást adni, hogy milyen lépések jönnek. A kormánynak tudomása van ilyen ügyekről, de azok nem publikusak. Mint beszámoltunk róla, május elején  rendőrségi akció kavarta fel Budapest belvárosát: a TEK emberei látványos művelet keretében fogtak el egy ukrán állampolgárt, akit kémkedéssel gyanúsítanak. A részletekről ITT olvashat 

Az ATV-nek a nyugdíjkérdésre, hogy 30 ezres utalványt kapnak élelmiszerre az arra jogosultak, és hogy miért nem differenciálnak azt válaszolta, „egy utalványról beszélünk, ami nem csak élelmiszerre használható fel. Az idősügyi szervezetek azt kérték, hogy a korábbival ellentétben a legegyszerűbb megoldásokat válasszuk, azt gondoljuk továbbá, hogy az áfavisszatérítés mindenkit megillet." Gulyás rámutatott: néhány napon belül megjelenik az erről szóló rendelet, abból kiderül, hogy pontosan mire használható fel.

Alkotmányellenes? 

Az átláthatósági törvény módosítójáról szólva azt mondta, egy változtatást végeztek a javaslaton, így úgy tűnik, hogy visszamenőleges törvényalkotás történik. A miniszter jelezte, nem ő a javaslat előterjesztője, és azt valóban tisztázni kell, hogy nem visszamenőleges hatályú-e a szabály, mert ez alkotmányellenes lehet. Egyelőre a törvényjavaslat még bizottsági szakaszban van, ha lesz végleges változat, akkor dönti el Gulyás Gergely, hogy megszavazza-e, vagy sem.

Kérdés volt az is, hogy külföldinek minősül-e az Európai Unió támogatása Magyarországon. Gulyás Gergely szerint erről a kérdésről egész Európában vita van. Az amerikaiak befolyásolni akarták a 2022-es választásokat, az EU pedig most belefolyt a lengyel elnökválasztásba is.

A főváros anyagi helyzetére irányuló, a Tarlós-éra által a Karácsony Gergely-féle városvezetésre hagyott 200 milliárdos költségvetési pluszra vonatkozó magyar nemzetes kérdésre azt válaszolta: ha két hónappal ezelőtt a vezetői úgy gondolták, hogy meg tudja vásárolni Rákosrendezőt, akkor most miért van az, hogy lényegében a csőd árnyékában ülésezett szerdán a fővárosi közgyűlés.

Törvényi kötelezettség 

A Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy Budapest iparűzési adóból származó bevétele jelentősen nőtt – nagyobb mértékben, mint amennyit a fővárosnak szolidaritási hozzájárulásként be kell fizetnie a központi költségvetésbe.

A Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter reagált Karácsony Gergely főpolgármester nyilatkozatára, miszerint a szolidaritási hozzájárulás megfizetése ellehetetleníti Budapest működését. Gulyás Gergely hangsúlyozta: a fővárosnak törvényi kötelezettsége az adó megfizetése, amit teljesítenie kell.

A miniszter ugyanakkor azt is elmondta, hogy a kormány nyitott a segítségnyújtásra, ha a főváros hivatalosan kéri azt. Gulyás Gergely szerint a kormány nem akarja, hogy egy esetleges pénzügyi csőd – amelyet szerinte a Tisza Párttal kötött városházi koalíció idézett elő – a budapesti lakosságot sújtsa. Ugyanakkor felidézte: néhány hónapja a főváros még 50 milliárd forintért vásárolt ingatlant.

Ez igazságtalan 

A tömegközlekedés támogatásáról szólva Gulyás Gergely úgy fogalmazott, jelenleg igazságtalan, hogy a központi költségvetés csak Budapest számára ír elő kötelező támogatást, míg a megyei jogú városok nem kapnak ilyen célzott forrást. A miniszter szerint ha a tömegközlekedésre szánt normatíva kifizetése segíti a főváros pénzügyi helyzetét, akkor erről a kormány hajlandó tárgyalni.

Karácsony Gergely kedden közölte: azonnali jogvédelmet kérnek a bíróságtól a kormány által elrendelt inkasszó ellen. Ha nem kapják meg a védelmet, akkor szerda reggel újabb 10,2 milliárd forintot vonhatnak le a főváros számlájáról. A főpolgármester szerint ez olyan mértékű forráshiányt okozna, amely ellehetetlenítené az alapvető közszolgáltatások működtetését az év végéig. A Budapesti Közlekedési Központ vészforgatókönyvvel készül az esetleges megszorításokra.

Betartják a szabályokat 

A háztartási cikkekre kivetett árrésstopról szólva elmondta, történtek ellenőrzések, de a boltok nagy része érvényesíti a stopot, az emelésre nincs mód. Az élelmiszerboltok és a drogériák nagy része a szabályokat betartja, összesen 8 folyamatban lévő ügy van szabálysértés miatt, mondta el Gulyás Gergely. 

A Petőfi híd szerkezeti problémáiról szólva már a Breuerpressnek azt mondta, egy híd nem lehet életveszélyes, ha pedig az, akkor le kell zárni. Gulyás szerint érthetetlen, hogy miért másra költi a pénzt a főváros, nem pedig a híd felújítására, főleg, ha annak hiányában leáll a budapesti közlekedés. A Magyar Hang közérdekűadat-igényléssel kérte ki azt a  jegyzőkönyvet, ami arra világított rá az áprilisban készült átfogó hídszemle alapján, hogy tovább romlott a híd állapota az októberben tapasztaltakhoz képest.

Szem előtt a magyar érdekek 

A Trump-féle vámháborúval kapcsolatban kérdezett az Index. A lap emlékeztet, az amerikai elnök már Oroszországra is kivetné a vámokat, erre Gulyás miniszter azt felelte, hogy a kormány a magyar érdekeket tartja szem előtt. Arra az eshetőségre, ha 100 százalékos vámot vet ki Amerika az orosz energiahordozókra felkészült-e a kormány leszögezte:

az nem érinti hazánkat. 

A kormány azzal számol, hogy a magyar gazdaság negyedévről negyedévre jobb lesz, a növekedési kilátások jók, az elsődleges költségvetési egyenleg nulla. A 2026-os növekedési előrejelzések is növekedést mutatnak, alapvetően semmi nem indokolja a negatív megközelítést a miniszter szerint. 

Vannak világos célkitűzések, a hiányt csökkentjük, van egy növekvő fogyasztás és javuló növekedési környezet. Így nem várnak sem leminősítést sem kilátásrontást (...) a nemzetközi várakozások is erősödő magyar gazdaságot jósolnak.


Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter március végén jelentette be, hogy a korábban várt 3,4 százalékos gazdasági növekedés helyett idén várhatóan csak 2,5 százalékkal bővül a magyar gazdaság. Közben a KSH is közzétette: áprilisban átlagosan 4,2 százalékkal voltak a fogyasztói árak magasabbak, mint egy évvel korábban. 

Ukrán szálak

A Mandiner kérdésére, miszerint honnan lehet megállapítani, hogy a kibercsalások mögött ukrán szálak húzódnak azt válaszolta, nyomozás bizonyítja ennek tényét. A magyar kormány fel is vette a kapcsolatot az ukrán kormánnyal, aminek keretén belül segítséget kértek: IP-címeket, személyek nevét. Bár az ukrán állam érintettsége nem merült fel, de az esetek 80 százaléka mögött ukrán hackerek álnak. 

A HVG kérdésére, miszerint az ÁFA-mentesség, amit a nyugdíjasok kapnak „belerondít-e" a 2026-ös költségvetésbe azt válaszolta, azt előre betervezték. 

Kinek adták az 1 százalékot? 

A Blikk azt a kérdést tette fel, hogy a kormány tervezi-e, hogy bővíti az árrésstopos termékek listáját Gulyás Gergely azt felelte, hogy figyelik a hatóságokkal, így a GVH-val együttműködve a keresztárazást, ennek tudatában döntenek majd, valamint tárgyalnak a gyógyszerekről is, hogy ott van-e mozgástér. 

A Telex kérdésére Vitályos Eszter elárulta, hogy az adó egy százalékát egy vívóegyesületnek és a Magyar Református Egyháznak adta. Gulyás Gergely szintén a reformátusoknak és a másikat valószínűleg a Lónyai alapítványnak, de ez nem biztos.