A háztartások hitelállománya ugyanis a tranzakciókból adódóan (azaz ennyivel több hitel vettek fel) 22,9 milliárd forinttal mérséklődött, ez úgy jött össze, hogy a forinthitelek állománya 3,7 milliárddal nőtt, míg a devizahiteleké 26,6 milliárddal csökkent. Eközben az átértékelődés és egyéb tényezők a hónapban a forint alapú hitelek értékét 11,4 milliárdal mérsékelték, míg a deviza alapúakét 74,4 milliárddal növelte. Így a hó végén a forinthitelek állománya 3176,0 milliárd forint volt, míg a devizahiteleké 3757,8 milliárd forint.
A háztartások betétállománya a tranzakciókból eredően 53,4 milliárd forinttal csökkent (ezen belül a forintbetéteknél 22,8 milliárdos, míg devizabetéteiknél 30,5 milliárd forint nettó betétkivonás volt), míg az átértékelődés az állomány értékét 21,7 milliárddal növelte. Így november végén a lakosság forintbetétjeinek értéke 6886,5 milliárd forintra, míg a devizában lévőké 929,7 milliárdra csökkent. A jelek szerint tehát az egyre lejjebb szálló alapkamatot követő mérséklődő banki betéti kamatok miatt egyre több háttartás teszi máshová megtakarítását. A két legvonzóbb lehetőségnek pedig a továbbra is a belföldi megtakarításokra szomjazó magyar állam, valamint a befektetési alapok számítanak.
A hónapban a háztartási forint lakáscélú hitelek és személyi hitelek átlagos kamatlábai csökkentek. A szezonálisan nem igazított adatok alapján a háztartások által felvett forint lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéses értékei szintén csökkentek. A nem pénzügyi vállalatok forint hiteleinek és betéteinek átlagos kamatlábai is csökkenést mutatnak - derül ki egy szintén ma publikált MNB-jelentésből. (A jegybank monetáris tanácsa a 2013. október végi 3,4 százalékről november 27-től 3,2 százalékra vitte le az alapkamatot.)
A friss statisztika szerint a hónapban tehát a háztartások által felvett új forint lakáscélú és személyi hitelek átlagos hitelköltség mutatója egyaránt csökkent, az előbbi 6 százalékponttal 8,85 százalékra, míg az utóbbi 44 százalékponttal 25,70 százalékra. A szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelköltség mutatója az összetételhatás következtében azonban növekedett, így 14,76 százalék volt. Hiába olcsó azonban a lakáshitel, a hónapban - szezonálisan kiigazítva - csupán 13,4 milliárd forintra szerződtek újonnan, szemben az októberi 14,8 milliárddal, igaz, a 2012. novemberi érték 9,7 millárd forint volt. A forint szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéses értékei is csökkentek, míg a személyi hiteleké minimálisa mértékben nőtt az előző hónaphoz képest.
Kamat (százalék) | Érték (milliárd forint) | |||||
Megnevezés | 2013. nov. | Egyhavi változás | 2012. nov. | 2013. nov. | 2013. okt. | 2012. nov. |
Lakáscélú forinthitelek | 8,85 | -0,06 | 11,10 | 13,4 | 14,8 | 9,7 |
Szabad felhasználású jelzáloghitelek | 10,99 | +0,95 | 14,76 | 2,3 | 2,8 | 2,5 |
Forint személyi hitelek | 25,70 | -0,44 | 28,68 | 7,2 | 7,1 | 5,8 |
Forint betétek | 2,64 | -0,23 | 5,89 | 669,3 | 698,6 | 994,4 |
Éven belüli euró betétek | 1,55 | +0,06 | 2,29 | 102,9 | 121,3 | 172,7 |
Forrás: MNB |
A lakossági forintbetétek átlagos kamatlába a hónapban 2,64 százalékra csökkent, míg az euróbetéteké másfél százalékon maradt. MIndezek hatására nem csoda, hogy a forint és euró alapú betétekre kötött új szerződések értéke egyarán érdemben csökkent.