A magyar társadalom számottevő hányada egyszerűen nem vesz tudomást a fizetési felszólításokról. Az adósság elkerülésének jellemző módja, hogy nem veszik át a levelet az ügyfelek, vagy költözés után nem jelentik be az új lakcímet, illetve egyéb időhúzási technikákhoz folyamodnak, azt remélve, hogy elévül a követelés.

Azonban az ügyben nyilatkozó szakértő szerint hosszú távon csak fokozhatja a bajt a hallgatás.

Ameddig az érintettnek élő szerződése van a szolgáltatóval, van lehetősége információt kérni a tartozásról. Ha viszont semmilyen választ nem ad a megkeresésre, könnyen előfordulhat, hogy az ügy átkerül egy követeléskezelőhöz – figyelmeztetett a Teol által megkérdezett jogász.

A szakértő szerint ilyenkor még mindig nem késő: a követeléskezelő célja ugyanis nem a végrehajtás, hanem az, hogy a jogos tartozást az adós önként rendezze.

Még nem a végrehajtó

A követeléskezelő nem végrehajtó, és nem is célja, hogy jogi eljárást indítson, végrehajtást kezdeményezzen az adós ellen vagy kényszerintézkedéshez folyamodjon. Nem érdeke, hogy ebből bírósági vagy végrehajtási ügy legyen, hiszen az mindenkinek sokkal drágább és sokkal hosszadalmasabb is. Kizárólag akkor indít végrehajtási eljárást, ha nincs más választása, ha végképp nincs együttműködés az adós részéről, tehát semmit nem akar fizetni, holott jogos a követelés.

A legtöbb követeléskezelő céggel meg lehet egyezni részletfizetésről, illetve más kedvezmények igénybevételéről.  

Ehhez viszont fontos, hogy a címzett időben reagáljon a fizetési felszólításra, és felvegye a kapcsolatot az adott céggel. Ha ezt elmulasztja, a következő lépés akár már a fizetési meghagyás lehet, amit a közjegyző ad ki – és ez már jogi eljárás, amely a végrehajtás előszobája.

A fizetési meghagyás kézhezvételét követően 15 napja van az ügyfélnek arra, hogy azt mondjuk a közjegyzőnek, már kifizettem. Ha bebizonyosodik, hogy ez csak egy blöff volt, és a tartozás fennáll, akkor a tartozáson felül a jogi költségek is hozzáadódnak az összeghez.

Kapcsolódó